2024. március 28., csütörtök

Sípolás és hangzavar a parlamentben

Sikertelen obstrukciós kísérlet, az Országgyűlés csomagban szavazott a csaknem háromezer módosítási javaslatról

A tegnap reggeli sajtótájékoztatójuk szerint parlamenti obstrukciót terveztek végrehajtani a parlamentben a munkatörvény kilátásba helyezett módosítása miatt az ellenzéki pártok, az MSZP, a Párbeszéd, a DL és (az LMP-ből kilépett) Szél Bernadett független képviselő.

A munkaidőkeret emeléséről szóló, az ellenzék által „rabszolgatörvénynek” elkeresztelt fideszes törvényjavaslat többek között engedélyezné, hogy a munkaadók évi 400 órára emeljék a túlórakeretet.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, frakcióvezető a parlamenti ülés megkezdése előtt tartott tegnapi sajtótájékoztatón közölte, az Országgyűlés hétfőn kezdődő ülésének napirendjéhez több mint 2800 módosító indítványt nyújtanak be ellenzékiek közösen, amelyekről külön-külön kell majd szavaznia a parlamentnek. Azt szeretnék elérni – mondta –, hogy ne fogadják el a napirendet, amelyen szerepel a „rabszolgatörvény”, azaz a munka törvénykönyve módosítására vonatkozó kormánypárti javaslat.

Tanulják meg a fideszes képviselők, milyen az, amikor túlórázni kell – hangoztatta.

Az obstrukciós kísérlet azonban sikertelennek bizonyult. Az Országgyűlés igazságügyi bizottságában kormánypárti többségnek szavazataival Kövér László házelnök kérésére a parlamenti ülés kezdete előtt eseti állásfoglalást fogadtak el az ügyben.

A bizottság megállapította, hogy az MSZP, a Párbeszéd és DK benyújtott módosítási javaslatai sem önmagukban, sem együttesen nem alkalmasak arra, hogy támogatásuk esetén meghatározzák az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok tárgyalási sorrendjét. Az eseti állásfoglalás idézi az Alkotmánybíróság obstrukcióról szóló megállapításait és az országgyűlési törvény rendelkezéseit is, miszerint a házelnök jogosult arra, hogy a plenáris ülés szavazásainak előkészítése körében gondoskodjon arról, hogy a parlament alkotmányos funkcióit hatékonyan teljesíteni tudja.

Ezért a testület azt javasolta, hogy a kérdéses 2925 javaslatról az Országgyűlés egyetlen döntéssel határozzon.

A napirend előtti felszólalásokban is a munka törvénykönyvének a módosítása állt a középpontban.

Tóth Bertalan (MSZP) azt tudakolta a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat kapcsán, hogy a kormánypártiak a multik vagy a magyar munkásemberek oldalán állnak-e. Közölte, közvélemény-kutatások szerint a lakosság 83 százaléka elutasítja a „rabszolgatörvényt”.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a kormány egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy az országban mindenki dolgozhasson, aki akar és tud. Gyakran előfordul, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, annak ki kell játszania a bürokratikus szabályokat – mondta. Hozzátette: a munka törvénykönyve módosításának az a célja, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse.

Azt firtatta, az ellenzék miért nem „rabszolgázott” akkor, amikor bagóért eladták a magyar ipart, vagy amikor megduplázták a munkanélküliséget, vagy amikor elvettek egy havi bért. A baloldal vezetői felvettek egy sárga mellényt – emlékeztetett, hozzátéve: legalább messziről látni, kik azok, akik az elmúlt években semmit sem tettek a munkából élőkért.

Pintér Tamás (Jobbik) úgy értékelt, elárulja a népét, aki szerdán igennel szavaz a munka törvénykönyvének módosítására. Szerinte a kormánypártok rabszolgasorba akarják hajszolni a magyar embereket és az, aki félti a munkáját, bármit aláír, hogy megtarthassa azt.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára hangsúlyozta, a törvénymódosítás a munkaidőkeret jobb alkalmazásának feltételeit teremti meg, mivel számos területen probléma, hogy az általánostól eltérő munkarendben dolgozók beosztására nem megfelelő a jelenlegi szabályozás. A jelenkor gazdasági körülményeihez jobban alkalmazkodó szabályokra van szükség – hangoztatta. Az önkéntességre hívta fel a figyelmet és arra, hogy a túlóra nem építhető be a munkaidő-beosztásba.

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint a törvénymódosítás évente 2,5 hónap túlmunkára kényszerít több millió magyar embert. Ha valaki 2019 januárjában túlórázik, akkor majd 2022-ben vagy kap valamit érte, vagy nem, de azt is csak akkor, ha nem írják át a törvényt, vagy ha nem hagyja el az országot, vagy még életben van – hangoztatta. Szerinte egy egyedülálló édesanya nem meri majd megkockáztatni, hogy kirúgják a munkahelyéről, ezért vállalni fogja a túlórát.

Bodó Sándor államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az egyedülálló édesanyát eddig és ezután sem lehet túlórára kényszeríteni. Közölte, a törvényjavaslat nem akarja megváltoztatni a jogszabály általános munkarenddel kapcsolatos szabályait, azaz a munkaidőt öt nap, hétfőtől péntekig lehet beosztani. A rendkívüli munkavégzést csak a munkavállalók önkéntes hozzájárulásával lehet elrendelni – mondta.

Az ülésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke ismertette az Országgyűlés igazságügyi bizottságának eseti állásfoglalását. A házelnök gépi szavazást rendelt el, és végül 23 igen és 116 nem szavazattal elvetették a képviselők az ellenzéki módosítócsomagot.

Az ellenzék oldaláról ezt követően hangos sípszó és bekiabálások zavarták meg az ülést.

Kövér László az ellenzék viselkedésére reagálva azt mondta: „az ülés alatt orvosi ügyelet áll rendelkezésre, aki rosszul érzi magát, odafáradhat”.

A napirendet végül 117 igen és 10 nem szavazattal elfogadták, a sípolás és a bekiabálások ezalatt is folyamatosak voltak.

Az Országgyűlés elnöke súlyos rendzavarás miatt kizárta az ülésnapról Varga László szocialista képviselőt, a képviselők 115 igen, 35 nem szavazattal döntöttek erről. Kövér László hozzátette, hogy Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Szabó Sándor (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Tóth Bertalan (MSZP) és Varju László (DK) esetében is szankciókat fog javasolni a Ház méltóságát és rendjét súlyosan zavaró magatartásuk miatt.

A napirend elfogadása után az ellenzéki frakciók képviselői nem vettek részt az ülés további részében. A kivonulást követő sajtótájékoztatójukon Tóth Bertalan, az MSZP elnöke azt mondta, hogy igazságügyi bizottság alaptörvény- és házszabályellenes döntést hozott amikor úgy határozott, hogy egyben kell szavazni az ellenzéki módosító indítványokról. A frakcióvezető szerint példátlan esemény történt, mert a „Fidesz arra vetemedett, hogy megfossza az ellenzéket az obstrukció több száz éves jogától”.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke közölte, amennyiben a „rabszolgatörvényt” elfogadják, akkor az ellenzék az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fog fordulni.