Az európai zsidók körülbelül 90 százaléka úgy látja, hogy hazájában erősödött az antiszemitizmus az elmúlt öt évben - derült ki az Európai Unió alapjogi ügynökségének (FRA) hétfőn bemutatott felméréséből.
A csaknem 16 400 megkérdezett több mint egynegyede számolt be arról, hogy az elmúlt évben legalább egyszer érte zaklatás, nagyjából 10 százalékuk pedig azt mondta, hogy hátrányos megkülönböztetés sújtotta a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás vagy épp az egészségügyi ellátás terén. Konkrét fizikai támadás a felmérésben részt vevők 3 százalékát érte származása miatt az utóbbi öt évben.
A válaszadók 85 százaléka az antiszemitizmust nevezte hazája legfőbb társadalmi-politikai problémájának, s túlnyomó többségük úgy vélekedett, hogy a helyzet az online térben a legrosszabb.
Közel 40 százalékuk elgondolkozott már az emigráción, mert nem érzi magát biztonságban, 34 százalékuk pedig kerüli a zsidó rendezvények, helyszínek látogatását.
A megkérdezett zsidók 70 százaléka szerint nem hatékony az EU tagállamainak antiszemitizmus elleni fellépése.
A bevándorlást Magyarországon nevezték messze a legkevesebben problémának, szemben a korrupcióval. Az antiszemitizmus esetén az ország a középmezőnyben van 77 százalékkal, a legrosszabb adat Franciaországból érkezett (95 százalék).
Az előző, hat évvel ezelőtti felmérés óta 12 százalékponttal csökkent azon magyarországi zsidók aránya, akik problémának látják az antiszemitizmust. Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Svédországban ezzel szemben jelentésen nőtt ez az arány.
Magyarországon a megkérdezettek 70 százaléka szerint nőtt az antiszemitizmus az utóbbi öt évben, 2012-ben még 91 százalék mondta ezt. A korábbi értékhez képest jelentős növekedés volt például Dániában és Nagy-Britanniában is.
Az ellenséges utcai megnyilvánulásokat a legtöbben Franciaországban és Belgiumban látták problémásnak, a legkevesebben Lengyelországban és Magyarországon.
A legtöbben Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban kerülik legalábbis időnként elővigyázatosságból a zsidó rendezvényeket, a legkevesebben Olaszországban, Magyarországon és Ausztriában.
A kivándorlást fontolgatók aránya Olaszországban és Spanyolországban a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Magyarországon Belgiumban és Franciaországban.
"Mélységes aggodalommal tölt el az antiszemitizmus növekedése. Elengedhetetlen az erőteljes és közös fellépés ezen veszedelem ellen. A zsidó közösségnek otthon, biztonságban kell magát éreznie Európában. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor Európa megszűnik Európa lenni" - közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Újságírói kérdésre válaszolva Timmermans azon véleményének adott hangot, hogy a magyar kormányzati kampány egy része, főképpen a Soros György elleni hirdetések és plakátok "nyilvánvalóan erősen antiszemita reakciókhoz vezettek a társadalomban".
Felszólította ezért Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kerüljön mindenfajta, "bújtatott antiszemita üzenetként értelmezhető" kampányolást.
Vera Jourová uniós igazságügyi biztos hangsúlyozta, hogy a bizottság együttműködik a tagországok kormányaival az antiszemitizmus erősödése, a holokauszttagadás elleni küzdelemben, illetve azért, hogy a zsidók teljes biztonságban érezhessék magukat.
A felmérést az európai zsidóság 96 százalékának otthont adó tizenkét tagállamban végezték, köztük Magyarországon.
