Eljött a párbeszéd ideje a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesekkel. A dialógust Emmanuel Macron államfő konkrét intézkedésekkel erősítené – üzente Édouard Philippe francia miniszterelnök a szombati, negyedik országos tiltakozónap után. A tüntetések néhol erőszakba csaptak át, ám ezúttal – a hatósági fellépésnek köszönhetően – már nem voltak olyan hevesek, mint korábban. A sárgamellényesek mozgalmának lakossági támogatottsága is csökkent valamelyest.
Sárgamellényesek tiltakozásától volt hangos ismét a hétvége Franciaországban. A fővárosban és sok vidéki településen a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakoztak, ám valamivel kevesebben, mint egy héttel korábban. A legtöbb helyszínen békésen tüntetettek és útblokáddal nehezítették a közlekedést autóutakon, körforgalmakban és a lehajtóknál.
Országszerte 125 ezren vettek részt a be nem jelentett demonstrációkon, amelyek néhol erőszakba torkollottak. Párizsban és Marseilles-ben kemény összecsapások történtek a tiltakozó csoportok radikálisai és a rendőrök között. A tömegben kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek, gépkocsikat borítottak és gyújtottak fel, üzletek kirakatait törték be és néhol fosztogattak is. Több helyen pedig az utcaköveket is felszedték, s azokkal is dobálták a csendőröket meg a rendőröket, akik könnygázt, vízágyút, hang- és füstgránátokat, (néhol) gumilövedéket, valamint (Párizsban, ahol több ezren demonstráltak) barikádtörő páncélosokat is bevetettek a randalírozók ellen.
A november közepe óta tartó tiltakozási hullám hétvégi „csúcsrendezvényeihez” képest ezúttal már jóval kevesebb erőszakos cselekmény történt, ami Édouard Philippe miniszterelnök szerint a rendőri erők jó felkészülésének köszönhető. Taktikájukkal sikerült a rendbontók dinamikáját megtörni. Szombaton országszerte csaknem 1220 előállítás történt, 974-en kerültek őrizetbe, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő.
Christophe Castaner belügyminiszter úgy tudja, hogy 118-an sérültek meg a tüntetők közül, vagyis fele annyian sem, mint az előző hétvégén. A rendőrök közül pedig nagyságrenddel kevesebben (17-en) szenvedtek sérülést, mint december első szombatján, amikor 284-en szorultak orvosi ellátásra a tüntetőkkel vívott összecsapások után. A mostani hétvégén sok helyen rendőrök és tüntetők már barátkoztak is egymással.
MACRONÉK IDŐT NYERTEK
Bár már megjelentek a sárgamellényes felhívások az újabb tüntetésekre az előttünk álló szombatra, a francia sajtókommentárok szerint a lázadás veszélye elmúlt. A kormány időt és teret nyert a politikai válság megoldására, illetve ahhoz, hogy megnyugváshoz vezető gesztusokat tegyen a tüntetőknek, akiknek a támogatottsága valamelyest csökkent. Bő egy hete még a franciák majdnem háromnegyede rokonszenvezett velük, az utóbbi napokban már „csak” kétharmaduk.
A párizsi válságstábnál tett látogatásán a miniszterelnök úgy vélte, eljött az idő a párbeszédre. Jelezte azt is, hogy széles körű vitát kíván indítani december 15-étől március 1-jéig az adópolitikáról és az állami kiadásokról, s ehhez a szakszervezeteket, a helyi választott képviselőket és a sárgamellényesek küldötteit várja a tárgyalóasztalhoz.
SOKAN SZAVAZNÁNAK RÁJUK
„A párbeszéd megkezdődött, helyre kell állítani a nemzeti egységet” – jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: Emmanuel Macron államfő intézkedéseket javasol majd a párbeszéd erősítésére. A Le Figaro napilap úgy tudja, hogy a hét elején, a Le Monde szerint ma este várható Macron televíziós beszéde.
Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke határozott megoldást kért az államfőtől a szociális problémákra, és Jean-Luc Mélenchonhoz, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetőjéhez hasonlóan ismét a nemzetgyűlés feloszlatását javasolta és előrehozott választásokat.
A kormányzó Köztársaság Lendületben megbízásából december 5-én és 6-án, az Ipsos közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint, ha a sárgamellényesek listát állítanának az európai parlamenti választásokra, és azokat most tartanák meg, akkor 12 százalékos támogatottságot érnének el. A választást azonban a kormánypárt nyerné meg 21 százalékkal, a Nemzeti Tömörülés pedig 14 százalékot érne el, a 13 százalékra mért Zöldek, a 11 százalékos támogatottságú jobbközép Köztársaságiak és a 9 százalékos radikális baloldali Lázadó Franciaország előtt.
SZAPORODNAK A KÖVETELÉSEK
A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik; igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen november 17-én kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén.
A kormány – eleget téve a sárgamellényesek legfőbb követelésének – a múlt héten bejelentette: eltörli az üzemanyagadó január 1-jére tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti. A tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak. Sokan Macron távozását követelik, mások megelégednének azzal is, ha az elnök változtatna a gazdaságpolitikáján. Azt szeretnék, hogy a társadalom nagy részét alkotó alsóbb osztályok is érezzék a gazdasági fellendülést, ne csak a felső tíz százalék gyarapodjon.
A BELGA „SÁRGÁK” SEM TÉTLENKEDTEK
A sárgamellényes mozgalomnak továbbra sincs vezetője, se szervezett formája, tagjai kizárólag magukat képviselik. A „jobb megélhetésért és életszínvonalért” harcolnak, és elutasítják a politikai pártok és szakszervezetek segítségét és képviseletét.
Tekintettel arra, hogy nem szervezettek, a tüntetéseik egyáltalán nem hasonlíthatóak az átlagos francia, jól biztosított megmozdulásokhoz.
Belgiumban is tüntettek a hét végén. A francia sárgamellényesekkel rokonszenvezők az ország több részén folytatták forgalomkorlátozó akciójukat. Brüsszelben ötszázan vonultak utcára. Néhol összetűztek a rendőrökkel is, akik legalább hetvenet előállítottak közülük, s több mint tíz személy ellen eljárást indítottak.
