Hétéves gyakorlati alkalmazást követően újabb lényegi reform előtt áll a végrehajtás rendszere. A végrehajtásról szóló törvény készülő módosításának egyik központi eleme a tervek szerint az e-árverés Szerbiában történő meghonosítása lesz. Magyarországon kilenc éve emelték be a jogrendbe a szóban forgó intézményt, és dr. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének elmondása szerint ez a végrehajtásban résztvevő mindhárom fél számára előnyökkel járt. Damir Šite, szabadkai végrehajtó szerint sem fér kétség ahhoz, hogy a korszerű rendszer gyökeresen és pozitív értelemben változtatná meg a végrehajtás folyamatát.
Nela Kuburović igazságügyi miniszter nemrégiben megerősítette, hogy készül a végrehajtásról szóló törvény módosítási tervezete, amelybe a tervek szerint belefoglalják az e-árverés intézményét, ezzel búcsút véve a hagyományos, nyilvános árverés intézményétől. A világban számos ország alkalmazza már a szóban forgó rendszert, és ezek egytől egyig pozitív tapasztalatokról számolnak be, emelte ki az igazságügyi tárca vezetője, mondván, hogy az e-árverés az átlátható és a kiszámítható végrehajtási rendszer egyik záloga lehet. A törvénytervezetet kidolgozó munkacsoport a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) küldöttségével is találkozott, hogy első kézből értesüljön a szomszédos ország gazdag és nemzetközi szinten méltatott gyakorlati tapasztalatáról.
ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS BIZTONSÁG
Magyarországon a korábbi hiányosságok felszámolásának céljával vezették be az e-árverést a végrehajtás rendszerébe, emelte ki lapunk újságírójának nyilatkozva dr. Schadl György, az MBVK elnöke. Beszélgetőpartnerünk szavai szerint ezeknek a hiányosságoknak a lajstromába lehet sorolni a visszaéléseket, amelyeket csakis egy átlátható rendszerrel lehetett megfékezni.
– A polgároknak egy bizonyos csoportja megélhetésszerűen „foglalkozott” árverésekkel. Szinte mindegyik árverésen megjelentek, minimális áron megvásárolták az ott értékesített portékákat, és ha esetleg bárki más megpróbált részt venni az árverésen, azt fizikai erőszakkal gátolták meg ebben. A másik érv, amely az elektronikus árverés mellett szól, az a magasabb vételár. Magyarországon az ingatlanok most már szinte piaci áron kelnek el az elektronikus árverések alkalmával. Az ingatlanközvetítők napjainkban szinte egyáltalán nem vásárolnak árverésen ingatlant, hiszen az azon elért ár túlságosan magas számukra. Mindemellett az sem mellékes, hogy az e-árverés minden résztvevő számára kényelmesebbé teszi a folyamatot. Kényelmesebb a végrehajtó számára, mivel nem muszáj személyesen megjelennie az árverésen, de a licitálók számára is komfortosabb, hiszen akár otthon, a fotelből is ajánlatot tehetnek. Az elmúlt kilenc év bebizonyította, hogy a felsorolt pozitívumok mind megvalósultak, sőt, túlteljesítettünk az előzetes elképzelésekhez képest. Magyarországon a magánszemélyek száma, akik árverésen licitálnak, mára meghaladja a 40 ezret. Mindez kiegészül azzal, hogy a nagy hazai ingatlanértékesítő felületekre is feltöltik ezeket az ingatlanokat. Ha valaki szeretne megtekinteni egy-egy ingatlant, ráklikkel az ingatlanértékesítő honlapokon, és azt követően a rendszer automatikusan átirányítja a MBVK végrehajtási rendszerébe. Ezen a honlapon az érdeklődő minden releváns információt megtalál – taglalta Schadl György.
Ahhoz, hogy valaki licitálhasson, először regisztrálnia kell. A beszélgetés folytatásában kiderült, hogy az átláthatóság és a biztonság okán ez csakis személyesen lehetséges, 20 euró forint ellenértékének fejében. A regisztráció korlátlan ideig szól, vagyis a regisztrációs összeget is csak egyszer kell kifizetni. Schadl György elmondása szerint a regisztrációval az a cél, hogy a hatóságok, azaz ebben az esetben a végrehajtó, ellenőrizni tudja, hogy valóban az a személy vásárol-e, akinek erre jogosultsága van – Magyarországon földtulajdont például nem vásárolhat külföldi állampolgár.
– A végrehajtóknak hozzáférési lehetőségük van a magyar Belügyminisztérium központi nyilvántartásához, vagyis, ha beütik az adott személy adatait, azonnal látják a rendszerben nyilvántartott adatokat, vagyis ellenőrizni tudják azok hitelességét. Az is megtekintheti honlapunkat, aki nem regisztrált, de nem licitálhat. Amikor a regisztrációt követően a polgár kiválasztja a számára tetszetős ingóságot, vagy ingatlant, online aktiválási kérelmet kell küldenie a végrehajtónak ennek a vagyontárgynak a vonatkozásában, valamint letétbe kell helyeznie a kikiáltási ár 10 százalékát. Aki nem nyer a licitáláson, az visszakapja a letétet, amelyet egyébként akkor aktiválunk, ha a nyertes nem hajlandó kifizetni a fennmaradó összeget – részletezte a rendszer működését a MBVK elnöke.
Az MBVK központi adatbázisa az ország területén elkobzott összes ingatlan és ingóság adatát tartalmazza, az azokról készült fényképekkel, valamint az illetékes végrehajtó adataival, továbbá a megtekintés lehetőségére, illetve módjára vonatkozó tájékoztatóval egyetemben. A licitálás az esetek többségében két hónapig van nyitva.
A folytatásban arra terelődött a szó, hogy Magyarország az elektronikus eljárások tekintetében továbbra is élen jár. A végrehajtásnak például egyetlen olyan területe maradt, amelyen egyelőre nem jelent meg a digitalizáció, ez pedig a helyszíni eljárás. Ennek alkalmával a végrehajtó továbbra is kézzel írja a jegyzőkönyvet.
– A magyarországi e-árverés rendszere egy integrált programban helyezkedik el, ennek része továbbá a végrehajtók saját ügyviteli rendszere, valamint a kézbesítési rendszer. Mi senkivel nem papíralapon, hanem kizárólag elektronikusan kommunikálunk, úgy a végrehajtást kérőkkel, mint a bankokkal, az ügyvédekkel, vagy a bíróságokkal és a gazdasági társaságokkal is – fogalmazott Schadl György.
A NAGYOBB VÉTELÁR MINDENKI SZÁMÁRA ELŐNY
Damir Šite szabadkai végrehajtó szerint nem fér kétség a szóban forgó rendszer előnyeihez. Mint mondta, az e-árverés a kényszer értékesítés folyamatába történő beemelése minden résztvevő számára előnyökkel járna. Az ügyfeleknek, úgy a megbízónak, mint az adósnak, közös érdeke, hogy az értékesítendő vagyontárgy minél kedvezőbb áron találjon gazdára, magyarázta lapunknak nyilatkozva Damir Šite. Mint hozzátette, a hagyományos árveréshez képest ez a cél sokkal sikeresebben valósulhat meg az e-árverés során, hiszen megteremtődik a lehetséges vársárlók köre bővítésének a lehetősége.
– Minél nagyobb áron sikerül eladni egy-egy vagyontárgyat, a megbízók kinnlévőségük annál nagyobb hányadát fizettethetik meg, az adós pedig tartozásának annál nagyobb hányadát rendezheti. Az sem mellékes, hogy ha az árverésen felkínált értéktárgy esetleg nagyobb összegért kell el a megbízó követeléséhez viszonyítva, a különbség az adóst illeti meg. A vásárlók, illetve a licitálók számára az e-árverés átláthatóságot biztosít. Minden licitáló egyenrangú egymással, és a folyamat gördülékenységét nem akadályozza az úgynevezett emberi tényező. Az automatizmus bizonyos formájának az elvével összhangban működő rendszerek biztosítékai az egyenrangúságnak – értékelte Damir Šite.
A kényszerárverés Szerbiában pillanatnyilag továbbra is „hagyományos” módon zajlik. Míg korábban a bíróságok helyiségeiben szervezték meg a nyilvános árveréseket, addig most a végrehajtók irodájában, hangzott el a beszélgetés folytatásában, mint ahogyan az is, hogy bár a nyilvános árverés elméletileg mindenki számára nyitott, a gyakorlatban csak azok vehetnek rajta részt, akik a hirdetőtábláról értesültek annak megtartásáról és éppen nincsenek a munkahelyükön – vagy nincsen egyéb elfoglaltságuk – az árverés megtartásának időpontjában. Ami a visszaéléseket illeti, Damir Šite elmondása szerint Szerbiában nem jellemzőek a Magyarországon korábban megfigyelt visszásságok. Szerinte ez elsősorban a két társadalom közötti különbségekkel magyarázható, ezen belül is mindenekelőtt azzal, hogy a magyar társadalom jóval tehetősebb a szerbiainál.
– Mi esetleg csak olyasminek vagyunk a tanúi, hogy az árverést megelőzően az érdeklődő licitálók és az „ál-licitálók” a folyosón megbeszélik, hogy ki milyen ajánlatot tesz majd. A helyiségben, ahol a licitálás zajlik, semmilyen visszásságra nem volt még példa. Ami a magyarországi e-árverés rendszerét illeti, szakmai körökben ennek hatékonyságát Európa- és világszerte méltatják. A magyar rendszer számos ország számára szolgált már mintául az e-árverés jogrendszerbe történő beemelése során. Az e-árverés Magyarország mellett például a Balti országokban működik igencsak sikeresen, de Portugáliáról sem szabad megfeledkezni, hiszen ez az ország egyike az e-árverés úttörőinek. Ukrajnában és Fehéroroszországban is működik a rendszer, de Kazahsztánnak, Üzbegisztánnak, Vietnamnak és Thaiföldnek is gazdag tapasztalata van az információs rendszerek a végrehajtás folyamatában történő alkalmazásában. A nyugat-balkáni térség országai ebben a tekintetben sajnos igencsak elmaradnak nemcsak Európától, hanem a világ többi részétől is – fogalmazott Damir Šite.
