Egyre gyakoribbá válnak az éghajlati szélsőségek a klímaváltozás következtében. Vajdaság és a Dél-Alföld az aszály és a belvíz kihívásaival néz szembe, ezért magyarországi és vajdasági szakértők közösen dolgoznak a probléma megoldásán a WATERatRISK elnevezésű projektum keretében, amelyben a régió legfontosabb kutatóintézetei vesznek részt. Az elmúlt másfél év során több olyan kutatás is zajlott, amelyek a vízgazdálkodás és a szélsőséges időjárási helyzetek társadalmi és gazdasági tényezőit vizsgálták.
Ladányi Zsuzsanna (Ótos András felvétele)
Dr. Ladányi Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa Magyarország délkeleti részein, dr. Nagy Imre egyetemi tanár, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara földrajzi intézetének munkatársa pedig Vajdaságban folytatott kutatást az aszály és a belvíz társadalmi-gazdasági hatásairól.
– A vajdasági kutatásban mintegy 300 személyt kérdeztünk, s arra kerestük a választ, hogyan vélekednek a klímaváltozás községet, illetve a lakosságot érintő problémáiról. Az eredmény szerint a lakosság többnyire felkészületlen, és nem kellőképpen tájékozott. Mindez nem csupán a helyi önkormányzatok problémája és hiányosságára, hanem főként az érdektelenség számlájára írható. Addig senki sem foglalkozik az adott katasztrófával, amíg személyesen nem érintett az ügyben. Mindezt megfelelő képzések és folyamatos tájékoztatás révén lehetne elkerülni – mondta Nagy Imre.
A lakosság hozzáállása és óvatossága szintén nagy szerepet játszik a természeti katasztrófák elkerülésében, illetve átvészelésében.
– Egy erdőtűz vagy mezei tűz esetében, ami a szárazság következménye, sok esetben akár egy cigarettacsikk eldobása is tüzet okozhat. A kutatás során megkérdezettek többsége jól ismeri az árvízproblémákat. Ezeken a helyeken ugyanis megtörtént a gátépítés. Lényeges volna a személyes fölkészülés és az információ átadása, hiszen a lakosság viselkedése konfliktus alkalmával konkrét következménye lehet a természeti katasztrófának. Például vízhiány esetén a víz irracionális elosztása problémához vezethet. Ilyenkor megindulhat akár a lopás is. Az eddigi tudományos munkák ezt mutatják – ecsetelte Nagy Imre.
Nagy Imre (Ótos András felvétele)
Térségünkben leginkább a mezőgazdasági termelőket érintik a természeti katasztrófák, jövedelemkiesés formájában, s mindez közvetve érinti a lakosságot is – mutatott rá Ladányi Zsuzsanna.
– Sokszor a gazdálkodók sem tudják, mi volna a megoldás, és gyakran az intézményektől és a gazdatársaktól várják azt. Előrelépések a tudásbázis fejlesztésével valósulhatnak meg, fontos a tudomány és a gyakorlat közötti kommunikáció, és hogy ismerjük egymás eredményeit. A gazdák tudása nagyon fontos. Valóban széleskörű ismeretekkel rendelkeznek. Nagyon sok mindennel tisztában vannak, ismerik a problémák okait, és tudják azt is, hogy az alkalmazkodás a jövő szempontjából elengedhetetlen – tudtuk meg Ladányi Zsuzsannától.
A helyi önkormányzatok közreműködése, a helyi tervezés és stratégiai felkészítés lényeges eleme a problémák megoldásának – nyilatkozta lapunknak Nagy Imre.
– Első lépésként minden községnek el kellene készítenie a felmérést arról, hogy milyen katasztrófák jelentkezhetnek, s melyek azok, amikkel számolni lehet, és fel kell készülni rájuk. A vajdasági helyi stratégiákban nem szerepelnek a klímaváltozás következményei. A 2007–2013-as időszakra visszatekintve egyetlenegy tervdokumentumba nem foglalták bele. Úgy gondolom, hogy hamarosan bele kell kerülnie e dokumentumokba, ugyanis ezekkel a dolgokkal számolnunk kell.
