2024. március 28., csütörtök

Az első horvát aranylabdás

A díjazottak: Ada Hegerbreg, Luka Modrić és Kylian Mbappé (Fotó: Beta/AP)

A díjazottak: Ada Hegerbreg, Luka Modrić és Kylian Mbappé (Fotó: Beta/AP)

Hétfőn este Luka Modrić nyerte el a France Football magazin által odaítélt Aranylabdát, mely a futballvilág legnagyobb egyéni kitüntetésének számít. A Real Madrid horvát középpályása a 2017/2018-as szezonban sorozatban harmadszor nyert Bajnokok Ligáját a spanyol fővárosi klubbal, országa képviseletében pedig vb-ezüstérmet szerzett az idei oroszországi világversenyen. A 33 éves játékos pályafutása során először érdemelte ki az elismerést, ezzel ő lett Horvátország első aranylabdása, ráadásul megtörte Cristiano Ronaldo és Lionel Messi uralkodását, ugyanis 2008 óta csak a portugál és az argentin futballista emelhette fel ezt a trófeát. A spanyol bajnokság hatalma továbbra is fennáll, hiszen immáron zsinórban tizenegyedszer kerül egy aktuálisan a La Ligában futballozó játékoshoz az Aranylabda. A horvát mögött CR lett a második a rangsorban, Antoine Griezmann a képzeletbeli dobogó legalsó fokára állhatott fel, Messi azonban csak ötödik lett. A legjobb 21 év alatti játékosnak járó díjat, amely a Kopa Trophy elnevezést kapta, nem meglepő módon a franciák tinije, Kylian Mbappé kapta.

A nők versenyében a Lyon és a norvég futballválogatott focistája, Ada Hegerberg írta be magát a történelembe, ugyanis ő lett az első női aranylabdás. Hegerberg francia csapatával duplázni tudott, hiszen megnyerte a BL-t és a bajnokságot is. A mindössze 23 éves támadó Pernille Hardert és Marozsán Dzsenifert utasította maga mögé.

2021-ben indul a harmadik európai kupasorozat

Az Európai Labdarúgó-szövetség döntött arról, hogy a Bajnokok Ligája és az Európa-liga mellett egy új európai kupasorozatot is indít. Az UEFA vasárnap közölte, a végrehajtó bizottság dublini döntésével a kisebb nemzetek számára igyekszik lehetőséget biztosítani az európai kupaporondon való részvételre, ezzel próbálja elősegíteni felzárkózásukat a sportág meghatározó nemzeteihez és klubjaihoz. A tervek szerint az új kupasorozat beindításával párhuzamosan az Európa-liga létszáma csökkenne: a jelenlegi 48 helyett 32 együttes vehetne részt a csoportkörben. Így mindhárom kupasorozatban 32 együttes szerepelne a főtáblán – nyolc csoportban négy-négy –, és ahogy a Bajnokok Ligája csoportköréből kieső gárdák egy része számára van lehetőség a folytatásra az Európa-liga kieséses szakaszában, úgy az El-ből is lenne átjárás az új sorozatba, melyet egyelőre három idényre írnak ki.

Az új kupasorozatnak egyelőre még csak munkaneve van, a versenykiírásról későbbre ígért további részleteket az UEFA. Az viszont már eldőlt, hogy a mérkőzéseket – az El-hez hasonlóan – csütörtökön rendeznék, és az is, hogy a győztese a rá következő idényben az El-ben indulhat. A vasárnapi ülésen határozat született arról is, hogy a három európai kupasorozat döntőjét egy héten rendeznék meg. Az új sorozat szerdai döntőjét követi csütörtökön az El-finálé, majd szombaton a BL-trófea sorsa dől el.

Az UEFA szeptember közepén adott zöld jelzést az új sorozatnak, egy hónappal később a 28 európai labdarúgóligát tömörítő szervezet jelentette be, hogy támogatja a harmadik kupasorozat visszaállítását. A Kupagyőztesek Európa-kupája 1999-ben szűnt meg, az Intertoto-kupa 1961 és 2009 között negyedik, majd harmadik számú kupasorozatként működött.