Hazánk még soha nem adott otthont ennyire rangos atlétikai eseménynek, noha a magyar fővárosban már több világversenyt is rendeztek: kétszer – 2004-ben és 1989-ben – fedett pályás világbajnokságot, négyszer pedig Európa-bajnokságot (1966-ban és 1998-ban szabadtérit, 1983-ban és 1988-ban pedig fedett pályást).
Budapest rendezheti meg 2023-ban a szabadtéri atlétikai világbajnokságot – jelentette be kedden Monte-Carlóban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF). A döntés nem meglepetés, miután júliusban az IAAF tanácsa Buenos Aires-i ülésén a magyar fővárost javasolta házigazdának. A szervezet elnöke, Sebastian Coe akkor úgy fogalmazott, hogy Budapest a preferált helyszíne az öt év múlva rendezendő világbajnokságnak.
Az IAAF arról már korábban döntött, hogy 2019-ben a katari Doha, 2021-ben pedig az egyesült államokbeli Eugene lesz a szabadtéri világbajnokság színhelye.
"Pozitív visszajelzés és komoly elismerés, hogy öt év múlva világbajnokságot rendezhetünk. Hisszük, hogy a sikeres pályázat nemcsak az elmúlt hónapok munkájának, hanem a magyar atlétika elmúlt évtizedeinek is az elismerése" - fogalmazott az M1-en Gyulai Márton. Hozzátette: az utóbbi években Magyarország jó házigazdája volt a világversenyeknek, ez is segíthette a sikeres kandidálást.
A feltételek között szerepel, hogy a rendező városban lennie kell egy legalább 30 ezer fős befogadóképességű atlétikai stadionnak. Ugyan most épül az új Puskás stadion, az atlétikára nem alkalmas, így vélhetően újabb stadion építésére, és kisebb edzőközpontokra is szükség lesz. A sportverseny becsült költségvetése a magyar szervezőbizottság szerint 31 és fél milliárd forint, ebben az összegben azonban a stadionépítés nincs benne, ami pedig elérheti akár a 100 milliárd forintot is.
