2024. április 20., szombat

Költségvetés és láthatósági mellény

A hatalmi párt dicséri, az ellenzéki képviselők kritikával illetik a jövő évi pénzügyi tervezetet

Míg Siniša Mali pénzügyminiszter szerint a 2019-re vonatkozó állami költségvetés, valamint az előttünk álló reformok jobb életkörülményeket teremtenek és nagyobb lehetőséget a gazdaság fejlődéséhez, a Köztársasági Képviselőház napirendjén szereplő jövő évi büdzsé tervezete az ellenzéki képviselők szerint a hatalom eddigi „pusztító” gazdaságpolitikájának a folytatása.

A Köztársasági Képviselőház mai ülésén Siniša Mali az állami költségvetés tervezetének ismertetésekor rámutatott, úgy állították össze, hogy kiegyensúlyozott legyen, az életkörülmények javulását szorgalmazza, és szavatolja a fizetések és a nyugdíjak emelését. Az eddigi legmagasabb összeget ígérte nagyberuházásokra. Hozzátette, az adótörvények csomagjával tehermentesítik majd a gazdaságot és olyan könnyítéseket irányoznak elő, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy versenyképesek lehessenek.

A jövő évi állami költségvetés 1246,2 milliárd dináros bevétellel számol és 1269,1 milliárd dináros kiadással, vagyis startban 22,9 milliárd dináros hiányt irányoz elő. Mali szerint 2019-ben a a bruttó társadalmi össztermék (GDP) 3,5 százalékkal növekedik, a pénzhígulás viszont 2,3 százalék közelében alakul.

Ismertetője szerint a munkanélküli fiatalok aránya 51,1 százalékkal csökkent. Bátorító adat, hogy nő a foglalkoztatottak száma a magánszektorban.

A pénzügyminiszter hozzátette, a négy évvel ezelőtt megkezdett reformtörekvések egészséges pénzügyi alapokon nyugszanak, a gazdaság ezért kelti fel a külföldi beruházók figyelmét, és ennek köszönhetően nyílnak meg újabb pénzügyi folyamatok és érkeznek új technológiák Szerbiába. Hozzátette, a jövő évi költségvetési és pénzügyi politika fókuszában a gazdaság tehermentesítése, bővítése és a foglalkoztatás növelése áll, valamint megszüntetik a pénzügyi konszolidáció keretében alkalmazott eddigi válságintézkedéseket is.

A parlamentben felszólaló ellenzéki képviselők azokban kritikával illették a pénzügyminiszter ismertetőjét, mondván, hogy a jövő évi állami költségvetés nem hoz javulást, hiszen a legtöbb pénz ezúttal is a közszférában dolgozók fizetésére megy el, a gazdaság fejlesztésére tervezett intézkedések pedig inkább szimbolikus jellegűek, mintsem valósak. Emellett a mai napig nem lehet tudni, hányan dolgoznak pontosan a közszférában. Továbbra is számos közvállalat van az állami költségvetés terhén, például a Resavica, amelynek a működtetésére, illetve a bányarészleg bezárására a költségvetésből 5 milliárd dinárt szánnak. Az Air Serbia is kap támogatást a költségvetésből, ami azért szúrt szemet az ellenzéknek, mert a légitársaság minden szolgáltatását megfizetteti az utasokkal. Észszerűtlennek nevezték, hogy az állam 250 millió eurós kölcsönt vesz fel az Európai Beruházási Banktól, hogy nemzeti stadiont építsen, miközben a fertőző betegségek kezelésével foglalkozó klinika borzalmas állapotban van. Sérelmezték ugyanakkor, hogy a kultúrára szánt összeget is jelentős mértékben lecsökkentették.

Kritikát fogalmaztak meg a gazdaság tehermentesítését elősegítő intézkedések kapcsán is, mondván, hogy a járulékokról szóló törvény megszünteti ugyan a parafiszkális járulékokat, ami 2 milliárd dinárral kisebb bevételt hoz majd az állami költségvetésnek, illetve az alkalmazottak fizetésére számolt 0,75 százalékot, amit munkanélküliségi járulék címén fizettettek meg (az állam így további 9 milliárd dináros bevételtől esik el), mégsem mentesíti jelentősen a vállalkozókat a terhek alól.

Az ellenzéki képviselők hozzátették még, hogy a közszférában fizetésemelést ígértek ugyan, de ők azt gyanítják, hogy a katonaság és a rendőrség fizetésének emelésével inkább a polgárok megfélemlítésére kívánnak hatni, mintsem az ezekben a szervekben dolgozók anyagi helyzetén javítani.

A parlamenti képviselőknek már napok óta a napirendjükön szereplő 62 napirendi pontról kellene vitázniuk, de mivel az első napirendi pontra, a kötelező szociális biztosítás központi nyilvántartásáról szóló törvényre 521 módosítási indítvány érkezett, jórészt a többségi Szerb Haladó Párt képviselőitől, a vita ezen a ponton megragadt. Hétfőn transzparenses tüntetésbe kezdtek az ellenzéki képviselők, azért tiltakoztak, mert az SZHP értelmetlen módosítási indítványok tömegével próbálja meg ellehetetleníteni a parlamenti vitát. A tüntetést tegnap is folytatták, Boško Obradović sárga láthatósági mellényben ült az ülésen, amivel a franciaországi történések mintájára az egekbe emelkedő üzemanyagárak miatt tiltakozott.