2024. március 28., csütörtök

Nagyszabású katonai parádé

Az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulójára emlékeztek

Az ország utóbbi időben beszerzett és a szövetséges NATO-országok Romániában állomásoztatott haditechnikáját is felvonultató nagyszabású katonai parádét tartottak szombaton Bukarestben az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó, 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulója alkalmából. Gyulafehérváron pedig felavatták a nagy egyesülés emlékművét.

A bukaresti díszszemlén a román hadsereg, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az állami testőrszolgálat (SPP) mintegy négyezer fegyverese, valamint Albánia, Bulgária, Kanada, Csehország, Horvátország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, az Egyesült Királyság, Moldova, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna hadseregének mintegy 500 katonája vett részt.
A parádé első perceiben a román légierő gépei, valamint a belügyi egységek és titkosszolgálatok helikopterei húztak el a diadalív felett. A díszszemlén bemutatott, újonnan vásárolt haditechnika élén érkeztek a svájci gyártmányú Piranha–5 típusú, nyolckerék-meghajtású, páncélozott csapatszállító járművek, amelyekből további csaknem kétszázat fognak még összeállítani a Bukaresti Gépgyárban, miután az amerikai tulajdonos hozzájárult az ehhez szükséges technológia romániai meghonosításához.
A szárazföldi erők különböző páncélos járművei után megmutatták a parádé közönségének, hogyan néznek ki azok a Patriot típusú rakétaelhárító ütegek, amelyekre az egy évtizedre kiterjedő, csaknem tízmilliárd eurós román haderőfejlesztési program csaknem harmadát költik.

A gyulafehérvári katonai parádén csaknem 1800 katona vonult fel (fotó: MTI–Czeglédi Zsolt)

A gyulafehérvári katonai parádén csaknem 1800 katona vonult fel (fotó: MTI–Czeglédi Zsolt)

A bukaresti katonai parádét nemcsak a hideg idő, hanem a bukaresti belpolitika krónikus megosztottsága – a jobboldali államfő és a szociálliberális kormánykoalíció vezetői között feszülő ellentét – is fagyossá tette. A díszemelvényen ugyan Klaus Iohannis államfő, a parlamenti házelnökök – Calin Popescu Tariceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi elnök – mellett állt, a tévéközvetítések tanúsága szerint azonban nem sok szót váltottak egymással. Viorica Dancila kormányfő mégis arról beszélt a román köztévének adott nyilatkozatában szombaton, hogy a maga részéről továbbra is összefogást szorgalmaz, és a nemzeti érdekek közös szolgálatára szólította fel a megosztott román politikustársadalmat. A miniszterelnök a nemzeti érdekek közé sorolta azt, hogy Románia „jól vizsgázzon” a jövő év első felében, amikor betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
A díszszemlét néhány pillanatra egy kisebb csoport hangoskodása zavarta meg, amely pfujozással, tiltakozó feliratokkal fogadta a csendőrség alakulatait. Megmozdulásukkal a román emigráció augusztusi kormányellenes tüntetésén végrehajtott erőszakos tömegoszlatás ellen tiltakoztak.

A centenáriumi rendezvények súlypontja ezt követően Gyulafehérvárra helyeződött át, ahol újabb nagyszabású katonai parádét rendeztek Klaus Iohannis államfő jelenlétében, aki felavatta a nagy egyesülés emlékművét és azt a hidat, amely a gyulafehérvári vár árka fölött átívelve összeköti az emlékművet az egyesülés ortodox katedrálisával.

Beszédében az elnök kiváltságnak tekintette, hogy Románia polgárai örökösei lehetnek az ősök földjén „valaha megvalósult legfontosabb projektnek”. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az egyesülés megvalósítói számára a nemzeti állam létrejötte a jogállamiság és a demokrácia, a társadalmi harmónia és a nyugati típusú modernizáció útját is jelentette.

Klaus Iohannis kitért arra is, hogy a száz évvel ezelőtti nagy egyesülés a vezetők vállalásainak, az értelmiség hozzájárulásának és a közakaratnak megfelelően a románok és a nemzeti kisebbségek közeledését is szolgálta. Az egyesülés megvalósítói ugyanis – mint mondta – az emberi méltóságon, a jó együttélésen és a tolerancián alapuló állam felépítését vállalták. „Őrizzük meg lelkünkben az elismerésünket Románia modernségének megteremtői előtt, egy jobb jövőt építvén a román állampolgároknak. A mi Romániánk, amit az utódainknak akarunk hátrahagyni, méltó és erős, az oktatás, a kultúra és a kreativitás által jól integrált ország lesz az értékek, a jólét és a szabadság Európájában” – jelentette ki Klaus Iohannis.
Az emlékmű felavatását minden idők legnagyobb román katonai parádéja követte a dél-erdélyi városban, ahol csaknem 1800 katona és 150 katonai jármű vonult fel. Az összegyűlt százezres tömeg fölött mintegy 20 repülő és helikopter repült el, a román hadsereg pedig ágyúlövésekkel is tisztelgett a nemzet hősei előtt.

*****

Az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve tett ígéretek betartását kérte a román centenárium napján kiadott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt, amely kinyilvánította, tiszteletben tartja a románság nemzeti ünnepét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az erdélyi magyar közösség száz éve állandó asszimilációs nyomásnak van kitéve, folyamatos támadások érik, és a központosított bukaresti hatalom másodrendű polgárokként kezeli az erdélyi magyarokat.
Az EMNP megállapította: a román politikai elit figyelmen kívül hagyta azokat az ígéreteket, amelyeket száz évvel ezelőtt a Románia számára kedvező nagyhatalmi döntés reményében tettek Gyulafehérváron. A megígért „teljes nemzeti szabadság” a párt szerint mindmáig vágyálom, Románia nem tartja tiszteletben a magyarok önrendelkezéshez való jogát. A megígért „saját nyelven biztosított oktatás” csorbulását a párt szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) esete bizonyítja.
A megígért „közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által” elve a párt értelmezése szerint az önrendelkezés elvét rögzíti. A román állam azonban nem hajlandó ezekről érdemi párbeszédet folytatni, helyette ellenségképet gyárt az autonómiát követelő tömegekből. A gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő „egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára” elv a párt szerint szintén nem teljesült. Az EMNP ezt azzal példázza, hogy a kommunista diktatúra által államosított egyházi javakat a mai napig nem szolgáltatta vissza az állam, és a már visszaszolgáltatottakat ismét az államosítás fenyegeti.

„Hisszük és valljuk, hogy a száz évvel ezelőtt keltezett dokumentumban megfogalmazottak valódi békét, stabilitást és fejlődést eredményeznének, s ennek Románia minden polgára – nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül – haszonélvezője lenne. Nem kérünk mást, csak ennyit: a százéves ország tartsa be végre százéves ígéreteit!” – áll az EMNP centenáriumi nyilatkozatában.