Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosztott kirakatok, megrongált buszmegállók, utcakövekből épített barikádok jellemezték szombaton késő este Párizs belvárosának legelegánsabb részét. Több rendőrségi szakszervezet rendkívüli állapot kihirdetését kérte, ugyanis Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárgamellényesek harmadik tiltakozónapja után csatatérre emlékeztetett.
A prefektúra vasárnap reggeli összesítése szerint a zavargásokban 133-an megsérültek, köztük 23 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 412 embert előállították, és közülük 378-at őrizetbe is vettek. A belügyminisztérium adatai szerint szombaton országszerte 136 ezren tüntettek a sárgamellényesek felhívására. Christophe Castaner tárcavezető szerint a fővárosban, ahol összesen 4600 rendőrt mozgósítottak, a tiltakozó 5500 tüntető közül 3 ezren törtek-zúztak. A France2 köztévé értesülései szerint a zavargást kirobbantók ultrajobboldali szélsőséges csoportok tagjai, szerepelnek a titkosszolgálatok nyilvántartásában.
Emmanuel Macron francia elnök már szombaton délelőtt a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozójáról hazaérve a zavargások egyik központi színhelyére, a Diadalívhez ment, és fejet hajtott az Ismeretlen Katona sírjánál, amelyet meggyaláztak a rendbontók. A köztársasági elnököt a kormánytagokkal tett jelképes látogatásán a belvárosban ellentmondásosan fogadták a párizsiak. Voltak, akik fütyültek és Macron lemondását követelték, mások megtapsolták és azt kérték tőle, hogy tartson ki. Az elnök vasárnapra válságértekezletet hívott össze az egyre erőszakosabb zavargások miatt.
A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító sárgamellényes mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések voltak, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is. A mozgalom elindítói a Le Journal du Dimanche (JDD) című vasárnapi hetilapban közzétett felhívásukban jelezték: készek a párbeszédre a kormánnyal. Mi akarunk a konstruktív düh szóvivői lenni című írásukban elítélték az erőszakot, politikai megoldást sürgettek a kormánytól, amelynek vezetőivel készek találkozni.
Kormánypárti képviselők vasárnap több ízben is utalást tettek arra, hogy változás várható a kormánypolitikában a sárgamellényesek irányában, akikkel a zavargások előtt a franciák több mint háromnegyede szimpatizált. „A bűnünk az, hogy túlságosan eltávolodtunk a franciák valóságától” – ismerte el Stéphane Guérini, a kormányzó Köztársaság Lendületben Párt vezetője a Le Parisien című napilapban, a belügyminiszter pedig szombaton azt mondta, hogy a kormány több kommunikációs hibát is vétett az elmúlt hetekben.
Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságaik elnöke népszavazást, Marine Le Pen a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke pedig egyeztetést javasolt Emmanuel Macronnak az ellenzéki pártok vezetőivel. A radikális baloldali Lázadó Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon szerint vissza kellene állítani a vagyonadót, amelyet Macron eltörölt. Mélenchon egyébként üdvözölte „az állampolgári lázadást, amely megrengette Macron és a pénz világát”.
A november 17-i első országos tiltakozáson 282 ezren, múlt szombaton 106 ezren tüntettek. A megmozdulás ellentmondása, hogy miközben hétről hétre egyre kevesebb a békés tiltakozó, a Párizsban tüntetők pedig mindinkább radikalizálódnak, a közvélemény egyre nagyobb mértékben támogatja a sárgamellényeseket, a felmérések szerint a francia társadalomban kb. 75 és 84 százalék közötti a szimpatizánsok aránya.
