A WATERatRISK elnevezésű projektum nagy újítása, hogy integráltan próbálja kezelni az aszály és a belvíz kérdését. A vízgazdálkodás, valamint az aszály és a belvíz problémáira megoldást kereső projektum konferenciájának, amely az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési program keretében valósul meg, a Vajdasági Gazdasági Kamara adott otthont.
A konferencia résztvevői (Fotó: Ótos András)
A probléma megoldása szoros határon átnyúló együttműködést igényel, mindemellett az adott régió lakosságának és a helyi önkormányzatoknak a közreműködése is fontos szerepet játszik az éghajlati szélsőségekkel szembeni küzdelemben, mondta dr. Nagy Imre egyetemi tanár, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kar földrajzi intézet munkatársa. A projektum megvalósításában a régió legfontosabb kutatóintézetei közösen vesznek részt, köztük az újvidéki Természettudományi Kar, a Mezőgazdasági Kar, a Vajdaság Vizei Vízgazdálkodási Közvállalat és az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Szegedi Egyetem Természettudományi Kara.
– A két ország közötti határ nem szab gátat a hidrometeorológiai folyamatok terjedésének, a probléma megoldását mindenképpen célszerű nemzetek között, integráltan megvalósítani. Ez a fajta megközelítés a követendő példa a folyamat hatékony kezelésének érdekében. Az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egy olyan integrált vízkészlet-gazdálkodási rendszert szeretne ennek a projektumnak a keretében bevezetni, amely egyaránt kezeli a belvíz és az aszály problémáit is – mondta Benyhe Balázs, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság monitoring referense.
Dr. Ladányi Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa kiemelte, hogy a jövőre vonatkozó prognózisok alapján, még gyakoribbá válhatnak az aszályos és belvizes évek a Kárpát-medence területén.
– Célul tűztük ki az aszály és a belvíz monitoring előrelendítését azáltal, hogy a vegetációt, a belvíz mennyiségét monitorozni próbáljuk a talajban és a felszínen is. Mindemellett készülnek olyan gyakorlati beavatkozási tervek, amelyek elősegíthetik egy-egy régiónak a fejlődését. Beszerzünk olyan eszközöket is, amelyek révén javítható a monitoring hatékonysága, mint amilyenek a drónok vagy a szoftverek használata. Céljaink között szerepel olyan rendezvények megvalósítása, amelyek révén a szakmai közösség és a régióban élő emberek együttműködését segítsük elő, hiszen mindez rendkívül fontos e probléma megoldása szempontjából – mondta a szakember.
