Az idén ünnepli negyed évszázados fennállását a Kevi művelődési életét színesebbé tevő civil szervezet, a Móra István Művelődési Egyesület, amely számos rendezvénnyel lop fényt az ott élők hétköznapjaiba.
Perpauer Attila, az egyesület vezetője az évforduló kapcsán elmondta, hogy Keviben jóval az egyesület megalakulása előtt, a múlt század hetvenes, nyolcvanas éveiben is gazdag kulturális tevékenység zajlott, az azt követő évtizedben viszont az általános társadalmi elszegényedés a kisközösség kulturális életére is rányomta a bélyegét.
– Kevi az első történelmi említése óta mindig olyan közösség volt, amely valahogyan igyekezett túlélni a nehéz időszakokat, s jelen volt a vajdasági magyar közösség életében, így a vérzivataros, gazdasági válság sújtotta időszakban is akadtak, akik úgy vélekedtek, hogy a kultúrával is foglalkozni kell, a gyökereinkhez való ragaszkodás adja meg a túlélésnek azon lehetőségeit, amivel átvészelhető a rendkívül nehéz időszak.
Perpauer arról is beszélt, hogy miután Gerhárd János helytörténeti kutató kiderítette, hogy Móra Ferenc testvére Keviben is tanított, az 1993-ban újonnan megalakult egyesület felvette Móra István nevét. Az egyesület alapító csoportja a Bazsarózsa asszonykórus volt, amelyik huszonöt évvel ezelőtt már fellépett a Durindón, de a nagyobb léptékű építkezés csak 2001-et követően kezdődött el, amikor sorra alakultak meg a kultúrkör keretében jelenleg is tevékenykedő csoportok: elsőként a Pillikék gyermekcsoport, majd a fiatalokat tömörítő Szélforgó, a Ládafia drámacsoport, az egyesület tamburazenekara, végül a Gyöngyvirág néptánccsoport. Emellett a falubeliek közül még sokan vannak, akik ugyan nem tagjai a csoportoknak, de a rendezvények alkalmával kiveszik a részüket a szervezésből, munkából, illetve adományokkal segítenek.
– Az egyesület rendezvényei közül a legnagyobb a hagyományos kenyérszentelő ünnepség, sőt egy évtizede Nemzeti Tehetségpontként is tevékenykedünk, melynek égisze alatt a beszéd-, illetve a mozgáskultúra terén keressük a tehetséges gyermekeket, s bemutatkozási lehetőséget is biztosítunk számukra. Ezenkívül természetesen megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről, s karácsonyi ünnepséget is szervezünk, a legkisebbek számára a gyermekhét keretében tartunk különféle foglalkozásokat, valamint Mikulás-várást is szervezünk. A közelmúltban indítottuk el az Art rendezvénysorozatot, amelynek keretében bohózatokat és színpadi jeleneteket is előadnak az egyesületi tagok. Ezenkívül nyaranta a Buránysoron főzőversenyt, karácsony előtt pedig betlehemezést tartunk.
Utóbbi kapcsán Perpauer elmondta, hogy Keviben sohasem szűnt meg ez a hagyomány, és a huszadik század elejétől írásos emlékek tanúskodnak arról, hogy a faluban betlehemeztek a felnőttek. A múlt század nyolcvanas éveiben az egyház vette át ennek ápolását, a művelődési egyesület megalakulását követően a kultúrkör szervezte meg, de már fiatalokkal, akik hagyományos módon házról házra járva betlehemeznek, amivel két alkalommal a debreceni nemzetközi betlehemes játékokon is részt vettek.
Perpauer beszélt arról is, hogy az egyesület fennállásának első éveiben a falubeliek adományaiból rendezték meg a kenyérszentelő ünnepséget és a többi rendezvényt, manapság viszont pályázatokon szerzik be a szervezéshez szükséges anyagiakat. A zentai önkormányzat mindig is gondot viselt a kevi egyesületre, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alap is támogatásban részesíti őket. Utóbbinál az elmúlt években a művelődési egyesület székházának a felújítására is pályáztak, a népi kultúra területén pedig részt vesznek a Csoóri Sándor-programban. A felújítási munkálatok során mindenekelőtt az épület tetőszerkezetét renoválták, ezt követően a színpadot is felújították, mosdókat és mellékhelyiségeket építettek, most pedig az épület falán elhelyezett, elég rossz állapotban lévő műanyag dekorációk kicserélésére pályáztak. A kevi művelődési egyesület hagyományos tevékenysége mellett névadója emlékét is ápolja. A közelmúltban a kiskunfélegyházi székhelyű Móra Ferenc Társasággal is felvették a kapcsolatot, és velük közösen ápolják a Móra testvérek hagyatékát. Ennek keretében Móra István tiszteletére emléktáblát avattak, amelyet minden évben megkoszorúznak, a kiskunfélegyháziakkal pedig évente kölcsönösen ellátogatnak egymáshoz.
