A Közlekedési és Turisztikai Bizottság (TRAN) tegnapi ülésén mutatták be az Európai Bizottság irányelvjavaslatát, amely a téli-nyári óraátállítás megszüntetését célozza. A lassan leköszönő bizottság egy olyan kulcsfontosságú időszakban tette ezt a javaslatot, amikor az uniós polgárok pár hónapon belül az urnákhoz járulnak, hogy a következő ötéves időszakra megválasszák az európai parlamenti képviselőiket. Márpedig a javaslat többről szól, mint a téli és a nyári időszámítás közötti választás, itt a szubszidiaritás és az egységes belső piac elve kerül szembe egymással.
A nagyon ambiciózus javaslat több elvi problémát is felvet. Deli Andor, a TRAN szakbizottság fideszes tagja felszólalásában rámutatott, hogy a bizottsági kezdeményezésben két európai uniós alapelv feszül egymásnak. „A javaslat többről szól, mint a téli és a nyári időszámítás közötti választás. Valójában két alapvető uniós alapelv közül kellene választanunk. A szubszidiaritás elve értelmében minden tagállam maga dönti el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást fogja használni, ezzel szemben a másik oldalon ott az egységes belső piac működése és a harmonizált jogszabályok szükségességének elve. Sajnos nem látom, hogyan lehetne ezt a két egymással szemben álló elvet egy dokumentumban úgy összhangba hozni, hogy mindeközben ne okozzunk további törésvonalakat a tagállamok között. Azt is mondhatnám, hogy rendkívül időszerűtlen a bizottság ilyen jellegű javaslata, mivel Európának jelen pillanatban egyáltalán nincs szüksége újabb megosztottságra” – mondta felszólalásában Deli Andor.
A néppárti politikus a témával kapcsolatban még hozzátette: „Habár teljesen természetes és érthető a polgárok érdeklődése az óraátállítás iránt, megfontoltan és óvatosan kell eljárnunk, mivel a bizottság javaslata „vékony jégre” sodor bennünket. A téli-nyári időszámítás meghatározása ugyanis jelenleg kizárólagosan tagállami hatáskör. Az új javaslat alapján az is elképzelhető lenne, hogy egymással szomszédos tagállamok más-más időszámítást választanak. Ha pedig Európa az időszámítás szempontjából is megosztottá válik, az rendkívül sok problémát vetne fel az egységes európai piacon a közlekedés, a munkavállalás, a szolgáltatások és az áruforgalom területén. Ugyanakkor, ha az egységes piac elvárásai miatt koordinálni és harmonizálni kellene a tagállamok időszámításait, ezzel rossz precedenst teremtenénk, és veszélyeztetnénk a szubszidiaritás elvét. A bizottság javaslata tehát lehetetlen választás elé állít bennünket azzal, hogy el kell döntenünk, mi a fontosabb számunkra: a tagállami önállóság és a hatáskörök védelme vagy pedig az egységes piac és a gazdaság működése. Mindezt végiggondolva számomra nem indokolt a túlzott optimizmus az óraátállítás ügyében, mivel az is megtörténhet, hogy a tagállamok közötti megosztottsággal további érveket adunk az EU föderalista, még több uniós hatáskört követelő tagjainak kezébe”.
