Június közepe óta nem volt jelentős csapadékkal járó időszak a vidékünkön. Ez a tény negatívan befolyásolja az élővilágot, különös tekintettel a földművesek tevékenységét. A szárazság miatt sokan csupán tárcsázott földbe végezték el ősszel a vetést. Azzal kapcsolatban, hogy a csapadékmentes időjárás a haszonnövények hozamára milyen hatással lesz, ebben a pillanatban lehetetlen következtetni – nyilatkozta Barcsik Márta növényvédő szakember, a Mezőgazdasági Szakszolgálat topolyai szaktanácsadója.
Tóth Péter felvétele
- Persze június óta minden hónapban esett bizonyos mennyiségű csapadék, de az messze elmaradt az átlagtól. A kimutatások alapján január 1-jétől november közepéig körülbelül 340–350 liter esőt jegyzünk a vidékünkön, ami mintegy 100–120 literrel marad el az ilyenkor megszokottól. Egyébként az éves átlag Vajdaságban körülbelül 600–610 liter. A csapadék mennyisége statisztikailag év végéig ugyan még behozhatja a lemaradást, de a meteorológiai előrejelzések nem sok jóval kecsegtetnek – hallottuk a szaktanácsadótól, akitől az iránt is érdeklődtünk, hogy a csapadékhiány hogyan befolyásolta a földművesek munkáját.
- A földművesek nem tudták megfelelően, illetve minőségesen előkészíteni a talajt az őszi vetéshez, ezért az ilyenkorra előirányozott munkálatok késnek. Illetve az a gabona, amit a megszokott időben elvetettek, sem tudott megfelelően fejlődni, és kérdés, hogy egyáltalán be tud-e bokrosodni időben. Jelenleg a növények gyökeresedése van folyamatban, de a száraz, kemény földben kérdés, hogy milyen sikerrel zajlik majd – mondta Barcsik, majd kifejtette, hogy a repce- és az árpaparcellákat illetően nagy a tarkaság a határban, attól függően, hogy hogyan kapott csapadékot a talaj.
- Ha az időjárási és az egyéb körülmények megfelelőek, az évnek erre az időszakára már egy jól fejlett, tíznél több, nagy felületű levéllel rendelkező növénynek kellene lennie a repcének. Akadnak ugyan a megfelelő ütemben növekedő növények, ezzel szemben vannak olyan parcellák is, ahol a több héttel ezelőtti vetést követően még csak most kel ki a növény a földből. Az árpának már be kellett volna, hogy bokrosodjon, viszont több helyen csupán a kelési fázisban tart. A búzának a legtöbb parcellán csupán egy-két levele kelt ki – nyilatkozta a szakszolgálat munkatársa.
FÖLDIBOLHA, REPCEDARÁZS, LEVÉLTETŰ
Az iránt is érdeklődtünk, hogy a szokatlan időjárási körülmények mellett milyen betegségekkel és kártevőkkel kell a gazdáknak felvenni a harcot.
- Azok, akik csávázatlan magot vetettek, gondjuk lehetett a földibolhával. Egyébként ez a szeptembertől október közepéig jelentkező probléma Topolya községben kifejezetten jellemző az idén. Ugyanúgy a repcedarázs is számottevő károkat okozott. A szárazság és az évszakhoz képest szokatlanul melegebb időjárás hatására nagyobb károkat okoznak a levéltetvek. A levéltetű amellett, hogy szívja a növény nedvét, még betegséget is terjeszt, hiszen átviszi az árpatörpeséget okozó vírust egyik növényről a másikra. Ez a betegség csak tavaszra lesz szemmel látható. A védekezésben a permetezés a megoldás. Persze nem minden parcella egyformán fertőzött, a gazdáknak előtte át kell járniuk a földjeiket, és leellenőrizni az esetleges fertőzöttséget. Természetes úton a téli, alacsonyabb hőmérsékletek tudnak megálljt parancsolni a levéltetveknek – nyilatkozta Barcsik Márta, aki elmondta azt is, hogy azok a termelők, akik monokultúrás termesztéssel foglalkoznak, a búzaparcelláikon a futrinka okozta károkkal szembesülhettek. Ugyanakkor a szakszolgálat munkatársainak a tapasztalatai azt mutatják, hogy a termelők tanultak a korábbi kárukból, és egyre kevesebb az ilyen jelenség.
Amennyiben továbbra is enyhe marad az időjárás, gond lehet a rágcsálókkal is – tudtuk meg a szakembertől, aki a parcellák állapotával kapcsolatban elmondta, hogy a vetéseken kizárólag nagyobb csapadékkal járó időszak javíthatna.
Topolya község területén 4600 hektáron vetettek repcét a gazdák, ez a 10 évvel ezelőtti átlagnak a többszöröse, hiszen akkor még csak mintegy 800 hektáron termesztették. Valamennyire növekedett az árpaparcellák száma is. A községben a becslések szerint mintegy 15 ezer hektár búzát vetnek, elsősorban a vetésforgó miatt. Az utóbbi időben számottevően csökkent a cukorrépaparcellák száma, illetve csökkenő tendenciát mutat a napraforgó és a szója is.
