2024. március 28., csütörtök

Jemen reflektorfényben

Robbanásszerűn megnőtt az érdeklődés Jemen iránt. Korábban is tudtuk, hogy ebben a szerencsétlen országban borzalmas háború dúl, és lakosságát az éhínség meg a kolera egyaránt veszélyezteti, de októben vége óta újra reflektorfényben van. Október 23-án megjelent egy ENSZ-jelentés, amely szerint ebben az országban 14 millió ember van az éhínség szélén. Október 27-én a New York Times képet közölt egy hétéves kisfiúról, aki éhen halt. Utána António Guteres ENSZ-főtitkár sürgette a háború befejezését.

És a lapok között szinte verseny indult, melyik tud drámaibb címet adni. Egy kis ízelítő ebből: Jemen eltitkolt tragédiája (Nouvel Observateur). Jemen, a szívettépő ország (L’Express). Jemen a világ legsúlyosabb válsága (Le Temps).

A fordulatot az hozta, hogy Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolása olyan botránnyá dagadt, hogy Szaúd-Arábia megszűnt tabutéma lenni. Eddig ugyanis szinte nemzetközileg tilos volt bírálni ezt az országot. Csak mi írtuk le, hogy amíg tőle nem kérik számon a demokráciát, addig minden ezzel kapcsolatos követelés csak politikai duma.

Téma volt, hogy Szíriában egy-egy város felszabadítása a terroristáktól civil áldozatokkal járt. De szó sem esett arról, hogy Szaúd-Arábiának és szövetségeseinek jemeni háborúja milyen szörnyűségekkel jár. Sőt Szíriát kétszer bombázták vegyi fegyverek bevetése miatt, holott felmerült a gyanú, hogy a támadást a lázadók rendezték meg, hogy kikényszerítsék az amerikai beavatkozást. Azt viszont senki sem tette szóvá, hogy Szaúd-Arábia vegyi fegyvereket vetett be Jemenben. Most is Trump sietett „hihetőnek” nyilvánítani, amikor beismerték, hogy Hasogdzsi a szaúdi konzulátuson vesztette életét, de azt állították, hogy „dulakodásban”. És amikor a borzalmakra mégis fény derült, akkor sem foganatosít szankciókat ellene, azzal az indoklással, hogy ezzel az USA magát büntetné, mintha a Kína elleni szankciókkal nem ez történe.

A botrány azonban arra elegendő lett, hogy Szaúd-Arábia ne legyen többé tabútéma, és így már szó eshet jemeni háborújáról is. De nézzük, mi is történik ebben a szerencsétlen országban! Arról már korábban is írtunk, hogy Jemen a világ egyik legrégibb országa. Csak múltba vesző legenda, hogy itt élt Szem, Noé egyik fia, a szemiták ősapja. De az már történelmi tény, hogy már 3000 évvel ezelőtt itt állam volt. Még az arabok fénykorában is Jemen volt a Boldog Arábia. 500 évvel ezelőtt Zahed nevű városában világhírű egyetem működött, a krónika szerint itt fedezték fel az algebrát. A 400 éves török uralom kellett, hogy a közben nagyot fejlödő világban végzetesen lemaradjon. Az 1918-ban megalakult imámátusban még a XX. század ötvenes éveiben egyik legnagyobb városában is, Taizban mindössze 50 hívószám volt, és a zömmel mezőgazdasággal foglalkozó lakosság zebu húzta faekével művelte a földet.

Korábban is voltak megrázkódtatásai. Északi része a hatvanas években rázta le a vallási államot, a déli pedig 1967-ben szabadult meg a brit uralomtól. Így területén két állam alakult. Északon a Jemeni Arab Köztársaság, délen pedig a szovjet befolyás alá került Dél-jemeni Népi Demokratikus Köztársaság. Amikor a szovjet befolyás szertefoszlott, a két állam 1990. május 22-én egyesült. A béke azonban nem sokáig tartott, délen ismét szeparatista mozgalom indult és annak tagjai már 1994-ben heves harcokba keveredtek a kormánycsapatokkal. Dél ugyanis mindig kissé más volt. A brit uralom majd a szovjet befolyás azzal járt, hogy a déli városok demokratikusabbak. Itt nem teljesen fedettek az asszonyok, kevésbé hagyományosan öltözködnek a férfiak. A központi kormánynak ez nem tetszett.

A legigazibb baj azonban abból származott, hogy a nagy mohamedán felbuzdulás kiélezte a viszályt a vallás két nagy szárnya között. Az ország lakosságának 65 százaléka ugyanis szunnita, 35 százaléka pedig a síitákhoz tartozó zejdita. A tragédia akkor teljesedett ki, amikor a vallási viszályba bekapcsolódott a térség két középhatalma. A szunniták mellett Szaúd-Arábia, a síiták mellett pedig Irán. Utóbbi ugyanis jelentős támogatást ad a vallás tagjaiból alakult huti mozgalomnak. Szaúd-Arábia pedig egy héttagú arab koalíció élén támogatja a szunnitákat, sőt már bombázta is a húszikat, köztük Szanaát is. Egyrészt keményen megfenyegette Iránt, amely tagadja, hogy szerepe lenne a húszik akcióiban. Másrészt nem elégedett meg azzal, hogy zárlat alá vette a húszik kezén lévő országrészt és eszközökben nem válogatva kegyetlen háborút kezdett ellenük.

Ezek a bonyodalmak teremtették azt a szörnyű helyzetet, amelyben Jemen ma van. A CIA Word Factbookja a számok nyelvére fordította le ezt a borzalmat. Kimutatta, hogy az ország gazdasága az amúgy sem rózsás helyzet után (már 2005-ben 35 százalékos volt a munkanéküliség) 2015-ben 37,4, majd 2016-ban további 34,3 százalékkal visszaesett, és amikor már szinte semmi sem maradt belőle, 2017-ben további 13,8 százalékkal csökkent. A következmény: az amúgy is nyomorúságos, mindössze évi 3300 dolláros fejenkénti (Szerbiában 15 ezer dollár) nemzeti jövedelme tovább zsugorodott, 2016-ban 2000, majd 2017-ben 1380 dollárra. Miközben a behozatal kilencszer nagyobb, mint a kivitel, és az évi nemzeti jövedelem 135,5 százalékával ér fel az ország adóssága.

A lapok ezeket a rideg adatokat fordították le a sötét tények meghatározta helyzet érzékeltetésére. Eszerint az országban 14 millió ember éhezik. Az UNICEF szerint tízpercenként éhen hal egy gyerek és 5 millió gyereket fenyeget az éhhalál. És – mivel a baj nem jár egyedül – félmillió embert érint a kolerajárvány.