Semmi bajom a kínaiakkal. A mobiltelefonálási módjukat – kihangosítva, hogy mindenki hallja a csevegésüket – és igencsak hiányos vagy inkább hiányzó magyarnyelv-tudásukat leszámítva kifejezetten jó fejeknek tartom őket, a kínai hölgyeket pedig rejtélyesen szépnek és szimpatikusnak.
Mégis úgy érezem, van valami Zenta város levegőjében, aminek hatására a városban úgy szaporodnak a kínai boltok, mint a gomba eső után. A közelmúltban is kitárta kapuit egy áruház, így az alig tízezer (egyes becslések szerint már csupán nyolcezer) lelket számláló Tisza menti városban már nyolcra nőtt a távol-keleti, olcsó portékát kínáló kereskedések száma. Vagyis ha a pesszimistább módon kalkuláljuk a város lakosságának számát, akkor minden boltra jut ezer zentai lakos.
Ezzel sincs különösebb gondom, egyedül az árucikkek igencsak kétes minősége az, ami némileg zavar. Mert annak ellenére, hogy kiváló minőségű termékeket is tudnak gyártani, a távol-keleti országból hozzánk eljutó termékek túlnyomó része a bóvli kategóriába tartozik, habár az utóbbi időben mintha változna ez a „trend”, így az újonnan megnyílt áruházban már viszonylag jó minőségű árucikkeket, elsősorban ruházati termékeket is lehet találni, és meglepetés volt számomra az is, hogy a technikai cikkek között is sikerült rábukkanni egy-két olyan portékára, amelyet talán érdemes kipróbálni. Sajnos az elmúlt héten megtett körsétám során mindössze három olyan üzletet sikerült találnom, ahol használatra is alkalmas cuccokat, divatos viseleteket is kínáltak, igaz, valamennyivel drágábban, mint az átlagos, szinte teljes egészében gagyit kínáló üzlethelyiségekben, amelyekbe benézve az is feltűnt, hogy a tulajok egyáltalán nem, vagy csak egy szimpla nyomtatott papíron tüntették fel a kereskedés elnevezését. Így a Fő utca és a Népkert utca sarkán, az egykori Zastava áruház helyén lévő kínai üzleten továbbra is a korábban itt működő fotóstúdió elnevezése van feltüntetve, és hasonló a helyzet Fő utcán az egyik számítógépszervizzel szemben található „olcó” kínai bolttal is, ahol mindössze egy nyomtatvány tanúskodik arról, hogy éppen a Gourong üzlethelyiségbe tévedtünk be szadomazo alapon kiélni a konzumidiotizmusunkat. Mondani sem kell, hogy mindkét fent említett kínaiban a kőkemény bóvli található túlnyomórészt, felidézve a kilencvenes éveket, amikor is a kínai kereskedések gombamód elszaporodtak az országunkban. A többnyire a textiliparáról ismert Dzsenang és Fugyijen tartományokból érkező kínaiak ekkoriban szenzációszámba mentek a térségünkben, és szinte taroltak a rendkívül olcsó, de igencsak kétes minőségű portékáikkal az akkoriban eléggé megtépázott szerbiai piacon. A ruházati cikkek után a kereskedésekben gyorsan megjelentek a márkás lábbelik hamisított változatai, aminek köszönhetően gyorsan bekerültek a köztudatba a Diadas, a Reaabook, a Pama és Noke, többnyire idényjellegű tornacipők (értsd, 1–3 hónapon belül tönkrementek), majd a kínai üzletek polcain megjelentek a műszaki cikkek is, amelyeknek bekapcsolása az orosz rulettel ért fel. Magam is szemtanúja voltam annak, hogy egy bekapcsolt kínai karácsonyfaégő-füzér milyen hatékonyan tud amortizálni egy üzlethelyiséget.
Ebben az időszakban mindenki nyílt titokként kezelte, hogy a kínai vállalkozók nem jelentik be az alkalmazottaikat, és sok esetben az adó kifizetését is kijátszották, mivel az adófelügyelők csak ritkán látogatták meg őket. Ebben az időszakban a Szerbiai Munkaadók Uniójának adatai szerint 10–12 ezer kínai állampolgár élt országunkban, akiknek több mint fele feketén dolgozott.
A kínai boltok fénykora egészen 2013-ig tartott, amikor is az adóhivatal rájuk is szemet vetett, és elkezdte ellenőrizni őket. Ekkor közülük sokan lakatot tettek a boltjukra, az idén pedig a kínaiak újabb elköltözési hulláma kezdődött el. A kínai vállalkozók a vásárlóerő csökkenésével magyarázzák távozásukat, a szerbiai gazdasági szakemberek szerint azonban a kínai vállalkozók a gyakori ellenőrzések és a feketén történő üzletelés lehetőségének a megszűnése miatt hagyják el országunkat. Egyes becslések szerint az utóbbi öt évben mintegy 20 százalékkal csökkent a kínaiak száma Szerbiában. Zentán mintha nem lennének ilyen gondjaik, mert míg országszerte bezárnak, itt újabb kínai üzletek nyílnak. Valami van Zenta város levegőjében, aminek hatására a városban úgy szaporodnak a kínai boltok, mint a gomba eső után. Még egy kicsi, és egyszer egy élelmes kínainak az is eszébe jut, hogy kínai éttermet nyisson városunkban. A magam részéről ennek sokkal jobban örülnék, mint egy újabb kínai üzletnek.
