Az igazságügyi minisztérium továbbította a Köztársasági Képviselőháznak a bírósági illetékekről szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslatát, amelynek értelmében eltörölnék a bírósági illeték fizetésének a kötelezettségét abban az esetben, ha a főtárgyalás befejezéséig a pereskedő felek békítés, azaz mediáció vagy bírósági kiegyezés formájában jutnak közös nevezőre, vagy az alperes elismeri a felperes követelését, de akkor is, ha a felperes eláll a keresetétől. Ezekben az esetekben egyik fél sem lenne köteles bírósági illetéket fizetni, persze ha a parlament elfogadja a módosítási javaslatot.
MOST SEM FIZET MINDENKI
A jelenleg hatályos, 2015-ben módosított törvény értelmében a bírósági illeték fizetésének kötelezettsége alól mentesülnek egyebek mellett a Szerb Köztársaság, az állami szervek, a különleges szervezetek, az autonóm tartományok és a helyi önkormányzatok szervei, a Vöröskereszt rendszerébe tartozó szervezetek, továbbá a törvényes eltartásra jogosult személyek az eltartással kapcsolatos eljárásokban, valamint azok, akik keresetének tárgya a minimálbér kifizetése.
A bíróság emellett akkor is felmentheti az illeték fizetésére köteles személyt e kötelezettsége alól, ha megállapítja, hogy az illeték kifizetése csapásként hatna a háztartás költségvetésére, ha veszélybe kerülne a család szociális biztonsága.
Ahhoz, hogy a bíróság adott esetben pozitív döntést hozzon a bírósági illeték fizetésének a kötelezettsége alól való felmentésről, az érintetteknek először az illetékes alapfokú bírósághoz kell fordulniuk. Mielőtt a bíróság döntene az indítványról, felülvizsgálja azokat a tényeket, amelyek meghatározóak lehetnek a tényállás megállapítása tekintetében, elsősorban a bírósági illeték nagyságát, az illeték fizetésére kötelezett személynek és háztartásának a bevételeit, valamint a köteles személy által eltartott személyek számát. A jelenleg hatályos törvény értelmében háztartásnak számítanak az életközösségben élő személyek, eltartott személynek pedig a köteles személy kiskorú gyermekei és örökbefogadott gyermekei, vagy azok a felnőttkorú gyermekek és örökbefogadottak, akik még az iskoláikat végzik, munkanélküliek, továbbá az unokák, ha a szüleik nem tartják el őket és amennyiben a köteles személlyel egy háztartásban élnek, valamint a házastárs, a szülők, illetve az örökbefogadók.
KÖLTSÉGHATÉKONY, MÉGSEM NÉPSZERŰ
Az igazságügyi minisztérium nem kételkedik abban, hogy a most javasolt törvénymódosítás nyomán kizárólag pozitív folyamatok vennék kezdetüket.
– Az igaz, hogy a bíróságok bevételtől esnének el, ugyanakkor a módosításnak köszönhetően feltehetőleg népszerűbbé és hatékonyabbá válna a mediáció intézménye, az pedig gyorsabbá tenné a bíróságok munkáját, és hozzájárulna az ügyhátralék ledolgozásához. Alternatív permegoldási módszereket szeretnénk népszerűvé tenni a társadalomban. Megtörténhet, hogy egy ilyen lehetőség felkínálásának esetén például a szomszédok, akik évek óta pereskednek a mezsgye miatt, most úgy döntenek, hogy inkább megállapodnak, hiszen akkor nem kell senkinek megtérítenie az évek óta felgyülemlett bírósági illetékeket. Pillanatnyilag elsősorban az alapfokú bíróságok vannak különösen leterhelve, méghozzá az úgynevezett tömeges perekkel, amelyekben a felperesnek az állam, a helyi önkormányzatok szerveinek, az állami alapítású közvállalatok, valamint egyéb, az állami költségvetésből finanszírozott jogi személyek irányába van keresete – érveltek az igazságügyi minisztériumban.
A Tanjug hírösszeállítása szerint bár a perekben történő közvetítésről szóló törvényt immár 2015. január 1-je óta alkalmazzák, a jogszabály eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tavaly csupán 619 bírósági megállapodást kötöttek a békítés folyamatának a megkezdéséről, de ezeknek az ügyeknek is csak kevesebb mint a felében sikerült megállapodásra jutniuk a pereskedő feleknek – 374 ügyben. Ehhez képest a békítők éves jelentése magáért beszél: a mediációs esetek 65,1 százalékát egy hónapnál rövidebb idő alatt sikerül befejezni, az esetek 29,5 százalékában a mediáció időtartama egy és három hónap között alakult, és csupán az esetek 5,4 százalékában haladta meg a három hónapot. Egy másik kimutatás szerint amennyiben a felek közös nevezőre jutnak a békítés során, azzal a bírósági illetékek 90 százalékát megspórolják.
