2024. március 28., csütörtök

A lehetőséget ki kell használni

Egyre több önkormányzat ismeri fel a határon átnyúló projektumokban rejlő lehetőségeket, ám továbbra is alacsony az elérhető európai alapok kihasználtsága. Mint arra Jadranka Joksimović, az euróintegrációval megbízott miniszter a határon átnyúló együttműködés hatodik országos konferenciáján rámutatott, a kormány részéről is nagyobb erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy ez az arány megnövekedjen, és minél nagyobb fejlődést tudjon megvalósítani a kevésbé fejlett területeken is, hiszen mint mondta, Szerbiának is készen kell állnia 5-7-10 év múlva, a csatlakozást követő kohéziós politikára, amely a különböző fejlettségi szint kiegyenlítését célozza meg, és amely során Szerbia euró milliárdokhoz férhet majd hozzá.

Jadranka Joksimović a mai belgrádi konferencia megnyitóján rámutatott, a határon átnyúló projektumok kézzelfoghatóvá teszik az euróintegrációt. Szerbia számára hét határon átnyúló együttműködés valósulhat meg: Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával, Horvátországgal, Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával és újabban Macedóniával is. Ezeknek az együttműködési programoknak a célja mindenekelőtt az önkormányzatokon keresztül a határ menti régiók felfejlesztése. Szavai szerint, ki kell használni a rendelkezésre álló eszközöket, így a minisztérium célul tűzte ki, hogy segítséget nyújtson az önkormányzatoknak a jó ötletek megfogalmazásában, illetve a projektumok megvalósításában, az állami költségvetés ugyanis véges, sok esetben pedig a határon átívelő projektumok jelentősen nagyobb lehetőségeket rejtenek magukban, ezt kell kihasználni, amihez a minisztérium és a kormány partner szeretne lenni. Közölte, egy olyan külön alap létrehozását kezdeményezi a pénzügyminisztériumnál és a Fejlesztési Ügynökségnél, amely az IPA-projektumok előfinanszírozását, társfinanszírozását, illetve támogatását tenné lehetővé, hogy ez által a kis önkormányzatok is pályázhassanak uniós pénzeszközökre.

Steffen Hudolin, az EU szerbiai delegációjának képviseletében rámutatott, hogy a határon átívelő projektumok a kilencvenes évektől a mai napig sokat változtak. Folyamatosan arra törekednek, hogy az aktuális problémák enyhítésére fókuszáljanak, ugyanakkor azt is szem előtt tartják, hogy a pályázati procedúra is egyszerűbbé, ennél fogva a pályázati pénzek elérhetőbbé váljanak. Kiemelte, a turizmus fejlesztése, az érintetlen természet kihasználása, illetve a gazdag kulturális örökség az, ami lehetőségeket rejt Szerbia, illetve a fejletlen területek felzárkóztatásában is.

Simona Pohlová, az Európai Bizottság regionális és várospolitikával foglalkozó igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia esélye a Duna hagyományos programjában és az adriai- és jón-tengeri hagyományos programjában rejlik. Már csak azért is, mert az EU zöldebb és innovatív Európát tűzött ki maga elé. E köré csoportosulnak a támogatási témakörök is.

Joksimović rámutatott, az elmúlt időszakban több határon átívelő projektumot is sikerült megvalósítani, amelyek közül ma, mindenekelőtt a Duna-stratégiához kapcsolódó, a kulturális örökség védelmét célzó projektumok közül a minisztérium több sikeres projektumot is díjazott. Így a belgrádi Építészeti Kar és az újvidéki Műszaki Tudományok Karának közös projektumát, amely a Duna városrendezési identitására mutat rá, továbbá a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet projektuma, amely a Duna-régió szecessziós épületeinek adatbázisára és az épületek felújítására összpontosít.

A šumadijai regionális gazdasági fejlesztéssel foglalkozó ügynökségnek a Duna kulturális örökségének védelmével és az egészséges turizmussal foglalkozó projektuma is elismerésben részesült. Díjazták a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet és a szabadkai Városi Könyvtár közös projektumát is, amely a Bács-Kiskun megye és Észak-Bácska kulturális örökségével foglalkozik. Ugyanakkor a Fetislam-vár felújításához szükséges tervdokumentáció kidolgozásának megvalósításáért elismerést kapott Kladovo önkormányzata is.

A magyar–szerb határon átnyúló projektumok esetében a 2014–2020-as időszakban az IPA mintegy 65 millió eurót lát elő négy témakörben, mégpedig a vízgazdálkodás, a határátkelők és a közlekedési kapcsolatok megerősítése terén, továbbá a turizmus és a kultúra népszerűsítésére, valamint a gazdasági versenyképesség növelésére.

Az egyik díjazott projektum

A Bajai Múzeum, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet és a szabadkai Városi Múzeum már korábban is együttműködött, ezúttal, a barokk emlékek megőrzését, illetve egy barokk útvonal létrehozását célozták meg, az elkövetkező időszakban vándorkiállításokat valósítanak majd meg.

Hulló István (Fotó: Gergely Árpád - archív)

Hulló István (Fotó: Gergely Árpád - archív)

– Lehetőségünk nyílt arra, hogy komoly felszereléssel lássuk el elsősorban a fotóosztályt, illetve a múzeum restaurátor részlegét – mutatott rá Hulló István, a szabadkai Városi Múzeum igazgatója az elismerés átvételét követően. Kiemelte, a Műemlékvédelmi Intézet előadásokkal és kiadványokkal vesz részt a közös projektumban, illetve műhelymunkákon keresztül fogják a kulturális örökséget népszerűsíteni. A bajai partnerük a restaurátor műhelynek a felszerelését bővítik, ugyanakkor ők kiállításokkal is készülnek.

– Az egyik leghíresebb barokk festő, a Falkoner (Ferenc) kiállításmegnyitója már megtörtént, most éppen vándoroltatjuk azt, és a kiállításmegnyitó éppen ezekben az órákban kezdődik a Budai várban, a Történelmi Múzeumban – tudtuk meg Hulló Istvántól, aki elmondta azt is, hogy a Műemlékvédelmi Intézet megtartotta az első előadásait, illetve a publikációk is megjelentek, vagyis a kétéves projektumot már elkezdték. Hozzátette: – Számunkra a képek restaurálása, azok díszkeretbe helyezése és a katalógusok létrehozása már megtörtént – tudtuk meg a számukra  legfontosabb célt.