Szinte egyetlen mérkőzés sem múlhat el Szerbiában anélkül, hogy az úgynevezett szurkolók, a „kemény mag” ne törne össze néhány széket a lelátón, ne okozna valamilyen kárt a stadion vagyonában. Pénteken a képviselőház elfogadta a sporteseményeken alkalmazott erőszak és nem megfelelő magatartás megelőzősét szolgáló jogszabály módosítását. 2003 óta, a törvény első verziójának meghozatala óta már korábban is többször módosították, mégsem sikerült elérni, hogy a törés-zúzás megszűnjön.
Huliganizmus miatt 2015 és 2018 októbere között a rendőrség 402 személy ellen tett feljelentést – áll a Politika napilap által közölt adatok között. Mint kiderült, a feljelentések nagy része bírságot is eredményezett: a Szabálysértési Bíróság 2015 eleje és 2018 júliusa között összesen 301 esetben hozott elmarasztaló ítéletet. Mindössze nyolc, rendbontással vádolt személyt mentettek fel, hat esetben pedig megszüntették az eljárást. A pénzbírság bizonyult a leggyakoribbnak, 236 esetben szabott ki 50 ezer dináros büntetést az említett bíróság. Börtönbüntetést is kaptak huszonöten, harmincnapos elzárásra ítélték őket. A legtöbb esetben pirotechnikai anyagok becsempészése, alkohol fogyasztása és a stadionba való bevitele, továbbá különféle tárgyaknak a pályára vagy a lelátókra dobálása miatt döntött a bírság kiszabása mellett a bíróság, másokat jegyekkel való üzérkedés miatt ítélt el.
Érdekes adat, hogy mindössze három visszaeső került bíróság elé a több mint háromszáz személy közül. Jobbára fiatalokról van szó, huszonhárman kiskorúak voltak, és megfelelő nevelési intézkedést mondtak ki ügyükben. Érdekesség az is, hogy a rendőrség számára is ismert szurkolóvezérek közül senkit sem állítottak elő az említett időszakban, pedig köztudomású, hogy éppen ők azok, akik felelőssé tehetők a legtöbb rendbontásért és erőszakért, akik irányítják az eseményeket egy-egy sportrendezvényen vagy más, a szurkolók által is „fontosnak” ítélt eseményeken.
Milan Marinović bíró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a törvénymódosítás elősegíti az erőszak megfékezését a sportrendezvényeken. Szerinte a szigorúbb ellenőrzések bevezetése, az érkezéskor vagy távozáskor észlelt pirotechnikai eszközök és tömény italok miatti büntetés, a nemzeti, vallási, faji megkülönböztetést megjelenítő tárgyak elkobzásával járó automatikus büntetés mind jelentős intézkedésnek számít a megelőzésben, abban, hogy valakinek eszébe se jusson hasonló kihágást elkövetni. Az eddigiekben, mint mondta, a törvény nem fogalmazott teljesen pontosan, nem határozott meg mindent, ami tilos, így a huligánok sem igyekeztek betartani az előírásokat. A kommunális rendőrség most már ellenőrizheti az alkohol árusítását, megszabták azt is, hogy egy személy legfeljebb négy jegyet vásárolhat az eddigi hét helyett – ezek pozitív hatást fejtenek majd ki, vélekedett a bíró.
Néhány évvel ezelőtt már bevezették, hogy a Szabálysértési Bíróság bírója és az illetékes ügyészség képviselője a sportlétesítményben felügyeli a szurkolók viselkedését a mérkőzés ideje alatt, s már a helyszínen elkészülhet a feljelentés. Mindenki döntse el maga, vajon eléggé eredményes volt-e ez az állami intézkedés. Marinović szerint az intézkedést ki lehetne bővíteni egy néhány európai országban már bevált módszerrel is: a stadionon belüli bíróság bevezetésével, mely azonnal el is járna a feljelentések alapján.
