2024. március 29., péntek

Tízezer orvos távozott Szerbiából

Külföldön ötezer eurót is megkeresnek

Pontos adat nincs, de feltételezések szerint az utóbbi húsz évben nem kevesebb, mint 10 000 orvos hagyta el Szerbiát, hogy szaktudásával külföldön a sokszorosát keresse meg annak, amit itthon kaphat.

A Szerbiai Orvosi Kamaránál évente mintegy 800 orvos kéri a jó gyakorlatot bizonyító certifikátumot, ami egyes országokban elengedhetetlen az állásszerzéshez – írja a Politika. (A jó gyakorlat vagy bevált gyakorlat – angolul best practice – a vállalati menedzsment és minőségbiztosítás területén olyan, rutinszerűen végzett tevékenységre utal, ami széles körű tapasztalatokon alapul.) Feltehetően nagyjából 400 orvos azért kér ilyen bizonyítványt, hogy hétvégén a környező országokban vállalhasson munkát, mintegy 200-an pedig továbbképzésre mennek külföldre.

A Német Orvosi Kamara februárban megerősítette, hogy náluk 460 szerbiai orvos dolgozik. Korábban Németországban nehéz volt honosítani a diplomákat, ma már jóval könnyebb, mert orvoshiánnyal küzdenek. A nagyobb fizetés és a jobb munkafeltételek végett a szerbiai orvosok a sokkal gazdagabb országok felé veszik az irányt, ugyanakkor Bosznia-Hercegovinából és Montenegróból ide érkeznek egészségügyi dolgozók.

Milan Dinić, a Szerbiai Orvosi Kamara igazgatója szerint az egészségügyi személyzet kivándorlásánál is nagyobb gond, hogy „a szakemberek általában nagyvárosokban szeretnének dolgozni, tanulmányaik befejeztével nem akarnak visszatérni a kisebb települések egészségügyi intézményeibe”.

Georgiosz Konsztantinidisz, a Szerbiai Egészségügyi Intézmények Kamarája igazgatótanácsának elnöke azt mondja, a fejlett országokban legkevesebb háromszor, de akár hétszer is nagyobb az orvosok fizetése, mint Szerbiában. Az orvosprofesszorok havonta 4000–5000 eurót keresnek.

„Nehéz megakadályozni az egészségügyi dolgozók kivándorlását, az egyedüli mód a béremelés. Növelik ugyan a fizetésüket, de nem kellő mértékben. Románia is hasonló gondokkal küzdött, ezért az orvosok fizetését 1000-ről 2800 euróra emelték, a nővérekét pedig 530-ról 980 euróra, így sikerült csökkenteniük a migrációt” – mondta Konsztantinidisz.

Radica Ilić, az egészségügyi nővérek és technikusok szakszervezetének elnöke azt nyilatkozta, hogy az ország több mint 150 egészségügyi intézményében munkaerőhiány tapasztalható, ezért várható, hogy a következő évtizedben az állam lehetővé teszi az egészségügyi szakmákra való átképzést. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: nem csak Szerbia küzd ilyen problémával. Előfordul, hogy a németek külföldön már a középiskolákban toborozzák az egészségügyi személyzetet, ami sokkal olcsóbb megoldás, mint saját kádert kinevelni.