2024. március 28., csütörtök

A „belgrádi marok” Szabadkán

Robotikai kiállítás nyílt a Szabadkai Városi Múzeumban
A „belgrádi marok” (Fotó: Patyi Szilárd)

A „belgrádi marok” (Fotó: Patyi Szilárd)

A humanoid robotika születése – 50 éves a Mihajlo Pupin Intézetének Robotikai Központja címmel pénteken új kiállítás nyílt a Szabadkai Városi Múzeumban. A megjelent látogatókat Mihájlovity Anikó múzeumpedagógus köszöntötte, majd Hulló István, a múzeum igazgatója szólalt fel, és elmondta, hogy a kiállítást november 10-e, a tudomány világnapja a békéért és a fejlődéséért alkalmából szervezték. Rifat Kulenović, a Belgrádi Tudomány és Technika Múzeumának igazgatója beszédében örömét fejezte ki, hogy Szabadkára is elhozhatták a kiállítást. Ivan Stanić, a Belgrádi Tudomány és Technika Múzeuma gyűjteménykezelője, a kiállítás szerzője, a Robotikai Központ történetét ismertette. Elmondta, hogy a központban dolgozó csapat tagjai, Miomir Vukobratovićtyal az élen, a hatvanas és a hetvenes években a robotika úttörői voltak, és olyan alapproblémákkal foglalkoztak, mint az emberi mozgás modellezése.

A kiállítás egyik mesterséges külső váza (Fotó: Patyi Szilárd)

A kiállítás egyik mesterséges külső váza (Fotó: Patyi Szilárd)

– A nagy felfedezések korszakának a kilencvenes évek vetettek véget. Sajnos, mindaz, ami akkor történt, a Robotikai Központra is megtette hatását. A központ tudósai, mivel már nem tudták valóra váltani elképzeléseiket, jobb feltételeket keresve külföldre mentek. Ma Vukobratović szellemi örököseit a világ legsikeresebb robotikai laboratóriumaiban találjuk. Természetesen a Robotikai Központ ma is működik, sikeresen – magyarázta Ivan Stanić.

Az UMS 1-es robot (Fotó: Patyi Szilárd)

Az UMS 1-es robot (Fotó: Patyi Szilárd)

A múzeumban január 31-éig azokat a robotokat és elektronikai találmányokat lehet megtekinteni, amelyeket a Robotikai Központban fejlesztettek ki. Így kiállításra került a világ első robotkar protézise, amely „belgrádi marok” néven vált ismertté, továbbá az UMS 1-es ipari robot, amely a világ első ipari antropomorf típusú robotja, de látható két mesterséges külső váz és az első jugoszláv digitális számítógép is.