Az elmúlt években példaértékűvé vált a 16+1-es, Kína és Kelet-Közép-Európa (KKE) közötti együttműködés – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a csoport jegybankelnökeinek első ízben megrendezett találkozóján pénteken Budapesten.
Matolcsy György (fotó: MTI)
Emlékeztetett: a 16+1-es együttműködés 2011-ben indult, részét képezi a Selyemút kezdeményezésnek, amely az Európa és Kína közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza az oktatás, a kutatás, a kultúra, a tudásmegosztás területén. A 16+1-es együttműködésnek kiemelt területe a pénzügyi infrastruktúra kifejlesztése. Kína bizonyította, hogy vezető szerepet játszik a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésében, érdemes a kínai tapasztalatokból tanulni – szögezte le.
Matolcsy György szerint fontos a legutóbbi pénzügyi-gazdasági válság tanulságait is levonni. Helytelen volt az a feltételezés, hogy válság nem következhet be újra. Egy másik fontos tanulságnak nevezte, hogy minden kormány és központi bank felkészüljön a szűk esztendőkre is. Jól fel kell készülni egy olyan jövőre, amelyben előfordulnak a pénzügyi-gazdasági válságok – közölte.
Ji Kang, a kínai jegybank (People’s Bank of China – PBOC) kormányzója a 16+1 országok első jegybankelnöki találkozóján tartott előadásában elmondta: a két régió között évente 10 százalék felett nő a kereskedelmi forgalom, tavaly 68 milliárd dollárt tett ki. A növekedés minden más bilaterális kereskedelmi kapcsolatnál gyorsabb. Közölte: Kína már 10 milliárd dollár értékben fektetett be a térségben, a régiós országok pedig 1,5 milliárd dollár befektetést eszközöltek Kínában. A siker alapelvei közül kiemelte a nemzetközi szabályok követését, a piaci elvek tiszteletben tartását és a támogató szakpolitikai döntéseket. A pénzügyi együttműködés elmélyítésén dolgoznak, és az információáramlást is szeretnék elmélyíteni az együttműködés keretében – jelezte.
A pénzügyi szolgáltatások szorosabbra fűzését illetően kiemelte, a kínai Eximbank 3 milliárd dollár hitelt nyújtott, és létrehozták a KKE-alapot.
A kereskedelmi háborúnak vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésének jelentős elbizonytalanító hatása van a nemzetközi kereskedelemre, a Kína–KKE együttműködés ezt a bizonytalanságot is csökkentheti – állapította meg.
A jegybankelnöki találkozón felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki Eurázsia építéséről, a közép-kelet-európai és balkáni országok, valamint Kína gazdasági közeledéséről beszélt.
Orbán Viktor (fotó: MTI)
Új, többpólusú gazdasági világrend van kialakulóban, az új erőközpontok között pedig Kína áll az első helyen – mondta Orbán Viktor, aki a kelet-közép-európai régió országait is felemelkedő erőközpontnak nevezte, rámutatva: azok a következő 5–10 évben Európa gazdasági motorját adják.
A két felemelkedő központ gazdasági kapcsolatainak erősítését hangsúlyozva rámutatott: Kínához ideológiamentesen kell közelíteni, el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk, különbözően irányítjuk országainkat. A feladat szerinte nem az ítélkezés, hanem a közös érdekek keresése.
A kormányfő Kínát nem átmenetileg növekvő gazdaságú országnak, hanem „állócsillagnak” nevezte, amely hosszú ideig lesz a világgazdaság meghatározó szereplője, és amelynek valutájával is számolni kell. Fel kell készülni arra, hogy a világkereskedelemben a dollár elveszítheti egyeduralmát – hangoztatta, de beszámolt arról is, hogy Magyarország a jövőben is tervezi, hogy jüanban bocsásson ki államkötvényeket.
Orbán Viktor a jegybankok szerepének változásáról is beszélt az új világrendben, döntő jelentőségűnek ítélve a nemzeti bankok és a kormányok együttműködését. Kifejtette: a jegybankoknak a pénzügyi stabilitást kell megteremteniük, míg a kormányoknak a politikai stabilitást, így védhetők ki a válságok – mutatott rá.
Ji Kang (fotó: MTI)
A miniszterelnök egy újabb gazdasági válság lehetőségére is ráirányította a figyelmet, mint mondta, az elemzésekben 70 százalékos arányban kerül elő egy, a 2008-asnál kisebb visszaesés lehetősége, ezért szerinte nem fordulhat elő, hogy egy kormánynak ne legyen terve egy ilyen helyzetre.
A kereskedelmi háborúkról is szólt, rámutatva: az Egyesült Államok a hegemón szerepének megőrzése érdekében törekszik a kereskedelmi viszonyok átalakítására. Kijelentette ugyanakkor: ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk, ezért egyszerre kell megtartanunk a jó kapcsolatainkat a különböző ellenérdekelt felekkel, és képesnek lenni jó kapcsolatokat kiépíteni. Kínát, Németországot vagy az Egyesült Államokat egyszerre kell érdekeltté tenni országunk és a térség sikeressé tételében – hangsúlyozta.
A jegybank és a kormány együttműködésének lehetőségéről szólva zárta szavait. Ha Eurázsiát komolyan meg akarjuk építeni, ahhoz szerinte világméretű hálózatba kell kötni Közép-Európát, a Balkánt és Kínát, amely jelentős infrastrukturális fejlesztéseket, így tőkét igényel. A jegybankoknak szerinte nagyobb szerepet kell vállalniuk ezen tőke előteremtésében, és olyan programokhoz is segítséget kell nyújtaniuk, amelyek a vállalkozásokat fejlesztik, emellett szerinte a jegybank az oktatásban is nagyobb szerepet vállalhat.
