Frank-Walter Steinmeier német államfő jelenlétében emlékeztek meg vasárnap Londonban az I. világháborút lezáró tűzszünet századik évfordulójáról. Az ünnepségen jelen volt II. Erzsébet királynő is, de - csakúgy, mint tavaly - nem koszorúzott személyesen.
A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes. Ez az idén éppen vasárnapra esett, és különleges jelentőséget adott a megemlékezésnek a tűzszünet kihirdetésének századik évfordulója.
E novemberi ünnepségeken hagyományosan az I. világháborúban és az azóta eltelt évtizedek konfliktusaiban elesett brit katonaáldozatokról emlékeznek meg.
Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.
A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt.
A Big Ben a tavaly augusztusban kezdett, várhatóan négy évig tartó felújítás alatt hétköznapokon nem működik, de harangjátéka a vasárnapi megemlékezésen ismét felcsendült.
A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték.
Ezután helyezte el a királynő koszorúját az uralkodó elsőszülött fia, Károly trónörökös, aki a jövő héten ünnepli 70. születésnapját.
A 92 esztendős II. Erzsébet királynő a külügyminisztérium balkonjáról figyelte a megemlékezést. Az uralkodó hosszú évtizedekig személyesen helyezte el koszorúját a Cenotaph alapzatánál, de már tavaly is Károly herceg koszorúzott édesanyja nevében.
Az elmúlt évtizedekben a királynővel együtt koszorúzott férje, az idén 97 esztendős Fülöp edinburghi herceg is, aki a királyi haditengerészet tengernagyi rangját viseli, és a II. világháborúban aktív haditengerészeti szolgálatot teljesített.
Fülöp herceg azonban már tavaly ősszel visszavonult az aktív közszerepléstől, és ezután az a döntés született, hogy férje nélkül a királynő sem koszorúz személyesen a novemberi emlékünnepségen.
A vasárnapi rendezvényen, a megemlékezések 100 éves történetében először vett részt és koszorúzott német államfő. Frank-Walter Steinmeier koszorújának elhelyezése után főhajtással tisztelgett a katonaáldozatok előtt. Kabátjára ő is kitűzte a britek által ilyenkor hagyományosan viselt, stilizált pipacsot.
A pipacs a fő jelképe Nagy-Britanniában a háborús halottak emléke előtti tisztelgésnek, egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szólt, hogy a háború szántotta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzik ki először az elesett katonák sírjain.
A Brit Birodalom az I. világháborúban csaknem 9 millió katonát mozgósított; közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült.
A hagyományos novemberi megemlékezés azonban már régóta nem csak az I. világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona emléke előtt tisztelegnek. A II. világháborúban több mint 400 ezer brit és gyarmati katona vesztette életét, és 1945 óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben.
A londoni megemlékezést brit és nemzetközösségi katonaveteránok, illetve civilek több tízezres felvonulása követte.
