2024. március 29., péntek
ZENTAI ALKOTÓHÁZ

A magyar költészet hungarikum

Reisinger János irodalomtörténész számos könyvet megjelentetett. Ezek közül a legújabb a Kisversek költészete, amely az idén jelent meg az Oltalom Alapítvány gondozásában.

Reisinger János (Gruik Zsuzsa felvétele)

Reisinger János (Gruik Zsuzsa felvétele)

A kötet, amelyet hétfő este mutattak be a Zentai Alkotóházban, mintegy hétszáz, egy-, két-, három- és négysoros verset tartalmaz, többségükhöz rövid elemzés is kapcsolódik. A szerző saját bevallása szerint tizennégy éven át gyűjtötte a verseket és írta a könyvet.

Reisinger János nemcsak a magyar, hanem a világköltészet verseiből is válogatott: japán, kínai, vietnami, hindu, szanszkrit, perzsa, arab versek és az összes európai nemzet rövid költeményei szerepelnek a kötetben. A szerző elmondta: észrevétele szerint az emberek nagyon keveset jegyeznek meg az egymondatos bölcsességeket ontó Biblia szövegéből, öt–tíz igénél többet csak nagyon kevesen tudnak mondani:

– Biblia-olvasó embereknek ötven, száz, kétszáz magvas mondást kellene megjegyezniük, amelyek az életben segítenek. Ugyanez a tapasztalatom a versek esetében is. Ráadásul az iskolai oktatás is elhibázott: hosszú verseket tanítunk, rögtön a mély vízbe dobják a gyerekeket azzal, hogy meg kell tanulni a Szózatot és a Himnuszt. Miközben amikor a magyar kultúra napján kérdezem az embereket, hogy értik-e a himnuszunk első két sorát, mit jelent a „jó kedv”, nem tudják. Kölcsey idejében a jókedv nem pusztán vígságot jelentett. „És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk” – ez a 90. zsoltár befejezése. Tehát a „jó kedv” kegyelem értelemben szerepel a versben.

Előadásában hangsúlyozta, hogy a vers értéke nem függ össze a hosszával, sokszor az egysorosok is komoly, mély mondanivalót fejeznek ki. A magyar költészetről mint hungarikumról beszélt, amely sokkal érdemesebb erre a címre, mint a gyakran emlegetett szilvapálinka és csabai kolbász.

Az előadás végén a közönség is lehetőséget kapott a versmondásra. A jelenlévők meghallgathatták Petőfi Sándor A puszta, télen című versét, az est legfiatalabb résztvevője, Széles Gergő Mátyás pedig Weöres Sándor Robogó szekerek című költeményét szavalta el.

Reisinger János azzal a céllal írta a Kisversek költészetét, hogy népszerűsítse a verseket, és elindítson egy mozgalmat. A könyv ennek megfelelően pályázati lehetőségeket is tartalmaz az érdeklődőknek: verstanulással, verses műsor összeállításával, verselemzéssel, könyvírással és személyes találkozásokkal egyaránt részt lehet venni a mozgalomban.