Szerbiában meghozták az első olyan jogerős ítéletet, amelyben a gyűlöletet súlyosbító körülményként kezelte a bíróság – tudatta közleményében az Emberi Jogi Jogászok Bizottsága (YUKOM). Az áldozat az LGBT közösség tagja, az ellene elkövetett bűncselekményt pedig családon belüli erőszaknak minősítették, majd az eljárás során súlyosbító körülményként kezelték az elkövetőnek az áldozat elleni, illetve az áldozat szexuális irányultsága miatti gyűlöletét.
A YUKOM közleménye szerint a bűncselekményt az áldozat szexuális irányultsága miatti gyűlölet motiválta. A szervezet a belgrádi első számú Alapfokú Bíróságot méltatta, amiért az figyelembe vette, hogy a Büntető törvénykönyv értelmében súlyosbító körülmény, ha a bűncselekményt az áldozat valamilyen személyes vagy társadalmi hovatartozása miatti gyűlöletből követi el. A közleményből az is kiderült, hogy a szerbiai LGBT közösség képviselői az esetek 40 százalékában valamelyik családtagjuk áldozatául esnek szexuális irányultságuk okán. A közleményből nem derül ki, hogy az elkövető milyen büntetéssel kényszerül szembesülni.
A Büntető törvénykönyv 54a szakasza írja elő, hogy ha a bűncselekményt, legyen az akármelyik a törvényben szabályozottak közül, az áldozat faji, vallási, nemzeti, etnikai, nemi vagy szexuális irányultságának, illetve hozzátartozásának okán követik el, a bíróság a gyűlölet tényét köteles súlyosbító körülményként kezelni, kivéve abban az esetben, amikor a gyűlölet már egyébként is meghatározó eleme az adott bűncselekménynek. Ennek értelmében a gyűlölet különleges körülmény a büntetés kiszabásakor.
Habár a YUKOM szerint ez az első eset, amikor valamelyik szerbiai bíróság alkalmazza a 2012-ben foganatosított rendelkezést, öt évvel ezelőtt már hasonló ítélet született a szabadkai Felső Bíróságon. Az esetről akkor tudósított a lapunk. Abban az ügyben nemzeti hovatartozása miatt bántalmaztak egy helyi illetőségű férfit, és a bíróság súlyosbító körülményként kezelte ezt a tényt. Ennek a bírósági eljárásnak az volt a másik érdekessége, hogy a fővádlott nem tagadta a történteket, beismerte, hogy magyarsága miatt szidalmazta és sértegette, majd bántalmazta az áldozatot. Nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a vádlottat, aki nem nyújtott be fellebbezést. Akkor lapunk Buckó György ügyvédet is megszólaltatta, aki megerősítette, hogy precedens értékű ügyről van szó. A szabadkai ügyvéd akkor azt is kifejtette, hogy a gyakorlatváltás a mind erősebb belföldi és külföldi politikai nyomásgyakorlásnak tudható be, hiszen Szerbia az EU felé igyekszik, így már nem söpörhető minden esetben szőnyeg alá a nemzeti gyűlöletkeltés témája.
