2024. március 28., csütörtök

Koszovó pótvámot vetett ki az összes szerbiai árura

Belgrád és Pristina egymást vádolja a CEFTA-megállapodás megszegésével

Koszovó kormánya úgy döntött, hogy 10 százalékkal megemeli az összes szerbiai és a bosznia-hercegovinai árura kivetett vámot. Mint a Koha Ditorë írja internetes kiadásában, ez válasz a Koszovó-ellenes belgrádi kampányra. Endrit Shala kereskedelmi miniszter, a javaslat beterjesztője azt mondta, hogy ez „nemzetközi gyakorlat”, Enver Hoxhaj koszovói kormányfőhelyettes pedig úgy fogalmazott, hogy ez a felelet a Szerbia részéről folyó vad kampányra. Arra szólította fel a koszovóiakat, hogy ne vásároljanak szerbiai termékeket. Ramush Haradinaj kormányfő kérésére egyébként azokra a Szerbiában és Boszniában előállított termékekre nem vonatkozik a vámnövelés, amelyek más nemzetközi cégek termékeinek számítanak. Behgjet Pacolli koszovói külügyminiszter szavai szerint Szerbia is „felfogja majd, hogy minden, Koszovó elleni negatív lépésért és fenyegetésért fizetni fog”.

Rasim Ljajić kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak valójában arra a kérdésre kellene válaszolnia, létezik-e még a CEFTA, és ha igen, milyen összetételben.

Ivica Dačić külügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy a 10 százalékos vámnövelés nem más mint pristinai üzenet az Európai Uniónak, hogy engedélyeznie kell a vízumliberalizációt. Szerinte ez nemcsak a CEFTA-val megy szembe, hanem ellenkezik a berlini folyamattal is, és elutasítja a nyugat-balkáni közös gazdasági térség eszméjét, melyet Johannes Hahn uniós bővítési biztos tett közzé.

„Ez a döntés minden logikát nélkülöz. Ilyen lépések után vajon hogyan folytassuk Belgrád és Pristina párbeszédét? Belgrád nem ellenzi a vízumliberalizációt Koszovó számára, hiszen Szerbia polgárairól van szó” – mondta Dačić.

Tegnap Brüsszel is reagált: Maja Kocijančić, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője azt mondta, hogy az intézkedés sérti a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, és Brüsszel elvárja, hogy a CEFTA soros elnökségét betöltő Koszovó teljesítse kötelezettségeit, és vonja vissza ezt az intézkedést. Brüsszel szerint a koszovói vámnövelés aláássa a térségbeli együttműködést, és nem felel meg az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodásban foglaltaknak.

Berat Rukiçi, a Koszovói Gazdasági Kamara elnöke tegnap kijelentette: a vám 10 százalékos növelése állami érdek, a magánszektornak is támogatnia kell, mert ez gazdasági fordulópontot jelent. Astrit Pandza, a Koszovói Termelők Klubjának vezetője szerint Szerbia és Bosznia-Hercegovina megszegte a CEFTA-megállapodást azzal, hogy Koszovóban termelési áron alul értékesítettek árut. Koszovóban a szerbiai falazóblokk olcsóbb, mint Szerbiában, és a boszniai tej is olcsóbb, mint a származási országban. Mindkét koszovói tisztségviselő kijelentette, hogy nem Pristina, hanem Belgrád nem tartja tiszteletben a CEFTA-megállapodást, az Európai Bizottságnak pedig mindenkire egyformán kellene nyomást gyakorolnia.

A szerbiai sajtó emlékeztet arra, hogy a koszovói kormány az utóbbi években többször is akadályokat gördített a Szerbiával való kereskedelem elé, amivel megszegte a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), miközben Szerbia semmilyen, nem vám jellegű megszorításokhoz nem folyamodott. Mint emlékezetes, a koszovói hatóságok tavaly október 19-ei határozata alapján tonnánként 40 eurós külön illetéket vezettek be a Közép-Szerbiából származó lisztre. Még korábban, 2016 júliusában a szerbiai falazóblokkok (25x19x19) importját nehezítették meg azzal, hogy 2 eurócent külön illetéket szabtak meg e termékek darabjára. Ezzel 13,5 százalékkal lettek drágábbak a szerbiai importblokkok. Tavaly decemberben más nagyságú falazóblokkokra is kiterjesztették a pótvámot. Pristina az idén júliusban 30 százalékos importvámot vetett ki a kukoricára, a gyümölcsre és a zöldségfélékre, de ezt az EU nyomására törölte.

A koszovói gazdasági statisztika szerint a szerbiai import értéke évente 400 millió euró.