Szabadka szinte minden szegletében összefuthatunk szabadon, magányosan kóborló vagy csoportokba verődött kutyákkal. Legnagyobb számban általában a lakótömbös városrészekben vagy a piacokhoz közeli területeken találkozhatunk velük élelem és törődés után kutatva. Az esetek többségében ezek a kutyák nem viselkednek agresszívan, városunkban mégis magas a kutyaharapások miatti bejelentések száma. Tavaly mintegy 4,8 millió dinár kártérítést fizetett ki a város a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalattal együttesen a lakosoknak, ez év kezdetétől szeptemberig pedig összesen 88 feljelentés érkezett a kommunális rendőrséghez.
– Szabadkán igazi gazdátlan kóbor kutyák nincsenek – állítja Horváth Betti, a Szabadkai Szimatolók Egyesület (Subotičke njuškice) aktivistája. – Esetleg a régi téglagyár területén és a kelebiai erdőben vannak vadon kóborló ebek, akiknek nincsenek és soha nem is voltak gazdáik. Ezek a kutyák agresszívabbak, szinte hozzáférhetetlenek, és velük sajnos nem tudunk mit kezdeni, nem tudjuk őket sterilizálni sem. A városban megjelenő kutyák általában gondatlan tulajdonosok kutyái, akik szelídek, általában nyakörvük is van, de nincsenek csipelve. Belőlük minimum száz van a városban – véli az aktivista.
Nagyon sokszor a gazdák saját betegségükből, öregségből vagy szegénységből fakadóan nem tudnak már gondoskodni házi kedvenceikről, ezért inkább utcára engedik az állatot.
(Fotó: Gergely Árpád)
– Ez egy állandó jelenség, ami sajnos városunkra nagyon jellemző. Ezek az állatok nem élnek sokáig, mert megijednek az autóktól, a kerekek alá szaladnak vagy valamilyen betegségben elpusztulnak, ha nem kapnak idejében segítséget. Ha tehetjük, új gazdiknál helyezzük el őket vagy a befogadóközpontunkba kerülnek – mondta az aktivista.
Horváth Betti elmondta, hogy felháborítónak tartja az illetékesek hozzáállását a problémához, ugyanis, ha hajlandóak lennének támogatni a kutyák bejegyeztetését, sokkal kisebb számban kallódnának ebek az utcákon.
– Topolya község nagyon jó példa arra, hogyan lehetne ezt megoldani. Ott ugyanis mintegy ezer kutyát ingyenesen látott el csippel az önkormányzat, mert az aktivisták kérésére összeírták a kutyák számát a község területén. Ezután meghatároztak egy keretösszeget, amit a kutyák csipezésére fordítottak, így ott sikerült az összes kutyát megjelölni. Ha ez városunkban is bekövetkezne, az aktivistáink biztosan magukra vállalnák az összeírást.
A törvény és a városi rendelet kötelezi a kutyatartókat a házi kedvencek csipezésére és azok oltására, ami együttesen körülbelül 1800 dinárba kerül.
– Már az is nagy segítség lenne a várostól, ha ezt az összeget csökkentve, részletekben kellene kifizetnie a lakosságnak. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan kihasználnák ezt a lehetőséget, már csak azért is, mert így büntetéseket szabhatnának ki azoknak, akik ezt elmulasztják. Így a kutyaharapásoknak is utána lehetne járni, mert véleményem szerint ezzel kapcsolatban sok a visszaélés a lakosok részéről – állítja Horváth Betti.
A Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat befogadóközpontja korlátozott kapacitású és jelenleg tele van, tudtuk meg Aleksandra Bukvićtól, a közvállalat állatmenhelyének zoohigiéniai vezetőjétől.
– Csak abban az esetben fogadhatunk be kutyát, ha felszabadulnak a helyeink és sikerül örökbe adni valamelyiket. A lakosok részéről nagy az érdeklődés, a tavalyi évben összesen 83 örökbe adás történt, idén pedig mintegy 60 kutyának sikerült otthonra lelnie. Újdonság, hogy a közvállalat honlapjára felkerültek a menhelyünkbe fogadott állatok fotói és adatai, így a polgárok könnyebben választhatnak közülük. Mindegyikőjük állatorvosi vizsgálaton esett át, és csippel ellátva, féregtelenítve, sterilizálva kerülnek az új gazdikhoz.
(Fotó: Gergely Árpád)
A vezető elmondta, hogy a tavalyi év folyamán összesen 72 gazdás ebet fogtak be és juttattak vissza eredeti gazdájukhoz, idén pedig 45-öt. Az elveszett állatok tulajdonosainak nem kell aggódniuk, hiszen a menhelyen nem végeznek eutanáziát, a kutyák életük végéig vagy örökbe adásukig élhetnek a menhelyen.
A kóbor állatok kérdése összetett problémája a városnak, így arra nélkülözhetetlen állandó megoldást találni. Első lépésként a Kapd el, sterilizáld, engedd szabadon! nevű program által szeretnének csökkenteni a populáción.
– A programnak több szakasza van. Befogás után a kutyákat sterilizáljuk, beoltjuk, csippel megjelöljük és felépülésük után szabadon engedjük olyan helyeken, amelyek a polgárok és az állatok számára egyaránt biztonságosak. Ez azt jelenti, hogy nem iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények környékére, vagy a város központjában engedjük őket szabadon, hanem olyan helyeken, ahol nem okozhatnak kárt. A program által a kutya parazitamentes lesz, nem fog betegségeket terjesztve kontrollálatlanul tovább szaporodni, illetve agresszivitásra való hajlama is megszűnik, így nem lesz olyan magas a kutyaharapások száma sem – magyarázta a közvállalat befogadóközpontjának vezetője.
„A gazdátlanul kóborló állatokat közvetlenül a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat befogadóközpontjába jelenthetik be a lakosok, illetve a Kommunális Felügyelőségnél vagy a Kommunális Rendőrségnél is tehetnek panaszt. Harapás esetén írásos formában, adataikat feltüntetve, részletes beszámolóval és a testi sérülések fényképével jelenthetik be ezeket az eseteket a városi főügyészségen az esetet követő 30 napon belül. A feljelentéshez csatolniuk kell az orvosi kivizsgálás papírjait, illetve a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalatnál tett bejelentés bizonylatát is” – áll a Kommunális Rendőrségtől kérésünkre kapott írásos nyilatkozatban.
Laura Rajnović Evetović, a Kommunális Rendőrség főosztályvezetője az intézmény nevében arra kéri a kutyatulajdonosokat, hogy gondoskodjanak kedvenceikről, és vállalják azok kötelező oltásának, csippelésének felelősséget.
