A novemberi hőhullámok júniusi időt hoztak Romániába, Magyarországra és máshová is.
Németországban pedig az egész idei a legmelegebb esztendőnek bizonyult, a rendszeres mérések több mint 130 évvel ezelőtti kezdete óta. A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) szerint a rendkívüli meleg az ország jelentős részén okozott szárazságot, aminek nemcsak súlyos természeti, hanem gazdasági következményei is vannak. Az aszály miatt már üzemanyaghiány is fenyeget.
A január–októberi időszakban az átlaghőmérséklet 11,6 Celsius-fok volt Németországban, ami a legmagasabb érték a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta, és 2,2 Celsius-fokkal meghaladja a 9,4 Celsius-fokos sokévi átlagot.
Február és március kivételével minden hónapban kiugróan magas átlaghőmérsékletet regisztráltak.
A DWD adataiból az is kiderül, hogy az ezredforduló óta csak 2010-ben volt a sokévi átlagnál hidegebb a január–októberi időszakban, és az idei már a harmadik történelmi rekord a 2007-es és a 2014-es csúcs után.
Az ország északi és keleti részén nemcsak a meleg, hanem a szárazság is jellemző. Emiatt a tavalyinál húsz százalékkal kevesebb búzát takarítottak be.
A folyók apadása is súlyos gondot okoz, főleg a legfontosabb belvízi szállítási útvonalon, a Rajnán, amelyen keresztül az ország nagy részébe juttatják el az üzemanyagot. A következmény: a gázolaj országos literenkénti átlagára 1,42 euróra emelkedett október végére a hónap elején jegyzett 1,34 euróról, miközben a nyersolaj világpiaci átlagára több mint tíz százalékkal csökkent. A fenyegető üzemanyaghiány miatt a napokban megnyitották a német stratégiai olajkészleteket a piaci szereplők számára.
