2024. március 28., csütörtök

Szorul a burok

Jó úton száguldunk afelé, hogy a Föld élhetetlen melegházzá váljon rengeteg faj, így az ember számára, s ezekből rengeteg ki is pusztuljon. Az emberiség talán az utolsó lehetőség előtt áll, hogy ezt megakadályozza, különben belőle sem sok marad. A hatékony és gyors cselekvést szinte már menetrendszerűen sürgetik szakemberek és tudósok tízezrei.

A kialakult helyzet és a késlekedés veszélyeire legutóbb az ENSZ szakosított szervezete, a bolygó létét fenyegető általános felmelegedésről a legtöbb információval rendelkező IPCC figyelmeztetett. Október 8-án közzétett tanulmánya szerint a baj sokkal nagyobb, mint eddig bárki is gondolta.

A Nemzetközi Energiaügynökség megerősítette az IPCC sokkoló adatait. A világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a WWF héten ismertetett jelentése is tartalmaz vérfagyasztó elemeket bolygónk ökológiai állapotáról.

Pedig, ha úgy vesszük, csupán egy apróságról van szó: fél Celsius-fokról. Ennyi hiányzik ahhoz, hogy a Földet védő burok (légkör) átlaghőmérsékletének emelkedése elérje a  veszélyesnek tartott 1,5 fokot. Ebből egyet már sikerült teljesíteni, főként a felelőtlen emberi tevékenységekkel. A következmény: az idén újabb rekordot döntött a levegőbe kerülő – szénhidrogén-alapú, illetve egyéb üvegházhatású – káros anyag, ami a szennyezést s a végpusztulással fenyegető felmelegedést okozza a bolygónkon.

Az egyre tragikusabb helyzet fő felelősei a szenet, kőolajat vagy földgázt használó hagyományos áramtermelők, a „modern” (valójában környezetmérgező- és romboló) mezőgazdasági termelési gyakorlat követői, az erdőirtók, a feldolgozóipar, a belső égésű motorral, hajtűművel működő közlekedési és szállító eszközök, valamint a légkondicionálók.   

A probléma nem új keletű. A globális felmelegedés súlyossága, hatásai és lehetséges kimenetele azonban csak napjainkban vált kiemelt témává.

Egyre többen eszmélnek rá ugyanis arra, hogy rendkívül súlyos helyzetet kellene megoldani, különben elkerülhetetlen az emberi civilizáció katasztrófája. És azt is egyre többen ismerik fel, hogy a vészjósló folyamatot mielőbbi gyökeres változtatásokkal lehet csak megfékezni, megállítani, s ennek érdekében minden országnak hatékonyan együtt kellene működnie.

Az érdemi és széles körű összefogás azonban még mindig várat magára; a kormányok vállalásai pedig szerények. A nemzetközi klímaegyezmények ráadásul sorra kudarcot vallottak a legnagyobb s legtöbbet szennyező országok esetében.

Az üvegházhatású gázok óriási ütemű kijuttatása a légkörbe közben folyamatosan serkenti a Föld felmelegedését. És a velejáró szerteágazó hatásokat, bajokat. Így az éghajlatváltozást s ezáltal a tengervízszint emelkedését, az elhúzódó gazdasági válságokat, a tömeges migrációt, a nemzetközi konfliktusokat, a mind gyakoribb és pusztítóbb természeti csapásokat, a súlyos élelmiszerhiányt, az elszegényedést, a tömeges halálozásokkal járó hőhullámokat és a fajok kihalásának folyamatát.

Az ellenlépések ezért egyre sürgetőbbek, hiszen az emberiség sorsforduló előtt áll.

Sok választása nincs. Csak kettő – állítják a tudósok. Az egyik lehetőség a megsemmisülésbe vezető eddigi út követése, a másik az élhető körülmények helyreállítása.

A bolygó folytatódó felmelegedésének megakadályozása végett minden területen szinte teljesen meg kellene szüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez viszont teljes egészében át kell alakítani az áramtermelést, a közlekedést, a mezőgazdasági és egyéb tevékenységeket, amelyek serkentik a hőmérséklet emelkedését.
A váltásra legfeljebb fél évszázad áll rendelkezésre. Ám a kutatók szerint már tíz éven belül hozzá kellene látni az alapos munkához.

Az idő tehát szorít. Ha ugyanis a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, a légkör átlaghőmérsékletének emelkedése már 2040-re elérheti az 1,5 Celsius-fokos, kritikus és visszafordíthatatlan mértéket. Az ENSZ legalábbis ettől tart, ezért radikális lépésekre és széles körű összefogásra buzdít mindenkit.

Az IPCC-jelentés azt tanácsolja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését mindenáron az 1,5 fokos küszöbérték alatt kell tartani, különben olyan folyamatok alakulhatnak ki, amelyeket az ember már nem tud ellenőrizni, s ez végzetes lehet.

A globális éghajlati folyamatokról, azok okairól és következményeiről készült –

minden eddiginél rémisztőbb és aggasztóbb – IPCC-összegzés alapján nem túlzás azt állítani, hogy a felmelegedés zavartalan folytatódása az emberiség eddigi legnagyobb tragédiáját idézné elő. Ha ugyanis nem sikerül az átlaghőmérséklet emelkedését a 1,5 fokos határ alatt tartani, az évszázad végére olyan állapotok alakulhatnak ki, amelyek a civilizáció és az élővilág nagy részének pusztulásához vezethetnek.

Példátlan feladat és kihívás előtt áll tehát az emberség. Az ENSZ szerint a következő tíz évben – a jelenlegi ütem mellett – már az is roppant erőfeszítést igényelne, hogy a 1,5 fok körüli szintet biztosítani tudjuk.

Ehhez a termelés és a fogyasztás radikális átalakítására is szükség lesz. Az IPCC bátorítja is erre a kormányokat. Sőt úgy véli: ha sikerülne korlátozni az ember okozta felmelegedést, a Föld állapota, éghajlata, időjárása és ökoszisztémája jobb állapotba kerülhetne.

A nélkülözhetetlen intézkedések egy részének megvalósítása már megkezdődött. A környezetbarát energiatermelés vagy közlekedési eszközök térnyerése világszerte megfigyelhető. Természetesen sok egyéb módszer alkalmazása is hasznos lehetne. Például a helyi gazdaság hatékonyabb támogatása, az új típusú energiatermelés bevezetése, a megfelelő erdőgazdálkodás szavatolása, a multinacionális vállalatok profitéhségének csillapítása, a túltermelés megadóztatása...

A változásokhoz persze temérdek pénz is kell, nem csupán elszántság. És az is igaz, hogy az átálláskor a rengeteg vesztest sem szabadna magára hagyni, köztük azokat az országokat sem, amelyek legfontosabb bevételei a kőolaj, a földgáz vagy a szén eladásából származnak.

A túlélésünk tehát attól függ, hajlandóak vagyunk-e változ(tat)ni, összefogni és gyökeresen átalakítani eddigi életvitelünket, viselkedésünket, társadalmunkat és gazdaságunkat.