2022. szeptember 25., vasárnap

„Mindannyiunkat érint”

Napjainkig megközelítőleg ezer, Szabadka környékén kivégzett ártatlan áldozatot azonosítottak

A szabadkai önkormányzat idén huszonkilencedik alkalommal emlékezett meg az 1944/45-ös megtorlások során ártatlanul kivégzett magyarokról, horvátokról, zsidókról, németekről és szerbekről. A Zentai úti temető melletti egykori vesztőhelyen, a 44-es parcellán, a tömegsír helyén ma emlékfal áll, továbbá harangláb és a Vergődő madár emlékmű. Az emlékfalon 852 ártatlanul meggyilkolt áldozat neve olvasható. A korábbi évekhez hasonlóan idén is kiemelték, hogy a névsort bővíteni kell, mert a kegyeleti bizottság az utóbbi években újabb 158 áldozat nevét jegyezte fel. 1944 őszén és telén 12 és 80 év közötti, magyar, horvát, szerb és német nemzetiségű, valamint zsidó hitvallású embereket végeztek ki ezen a helyen.

Bunford Tivadar: Kötelesek vagyunk megőrizni és ápolni elvesztett szeretteink emlékét (Ótos András felvétele)
Bunford Tivadar: Kötelesek vagyunk megőrizni és ápolni elvesztett szeretteink emlékét (Ótos András felvétele)

A Vergődő madár Szabadka történelmének a szimbólumává vált – emelte ki alkalmi beszédében Bunford Tivadar, Szabadka városi képviselő-testületének elnöke, arra is emlékeztetvén, hogy az emlékművet több alkalommal meggyalázták, festékkel öntötték le, majd végül ellopták. És mégis, a Vergődő madár most is itt van, mementóként, és fel akar szállni, hogy hírül vigye az 1944–45-ben elkövetett szörnyűségeket – hangsúlyozta Bunford Tivadar, kiemelvén: „Mi mindannyian érintettek vagyunk. Kötelesek vagyunk megőrizni és ápolni elvesztett szeretteink, szomszédaink és ismerőseink emlékét. Nemcsak az ő emléküket kell megőriznünk, hanem ezt az emlékhelyet is.” A városi képviselő-testület elnöke szintén megerősítette, hogy az emlékfalat hat emléktáblával kell bővíteni, hogy az időközben azonosított áldozatok is elnyerjék az őket megillető tiszteletet.

Az alkalmi beszédet követően Szabadka önkormányzata nevében Bogdan Laban polgármester és Bunford Tivadar helyezték el a kegyelet virágait. Az emlékezés virágait a tartományi parlament nevében Pásztor István elnök és Snežana Sedlar alelnök helyezte el. Igor Mirović tartományi kormányfő nevében Predrag Vuletić szociálpolitikai, demográfiai és nemi egyenjogúsági titkár helyezte el a kegyelet virágait. A továbbiakban dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és dr. Babity János, a Szabadkai Főkonzulátus főkonzulja koszorúzott. A Magyar Nemzeti Tanács nevében Jerasz Anikó és Paskó Csaba, a Végrehajtó Bizottság elnöke, illetve tagja helyezte el a kegyelet virágait. A későbbiekben egyebek mellett a Horvát Nemzeti Tanács, a Bunyevác Nemzeti Tanács, a Német Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai és zentai helyi szervezetei, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Mozgalom és a Szabadkai Zsidó Hitközség képviselői is koszorúztak. Ezután az áldozatok hozzátartozói járultak a kegyelet virágaival az emlékműhöz, majd gyertyát gyújtottak.

Ótos András felvétele
Ótos András felvétele

Dr. Bogner István, a Szabadkai Kegyeleti Bizottság elnöke elmondta, hogy tavaly már pályáztak a hat újabb emléktábla felállításához szükséges pénzre, de az illetékes, határon átnyúló együttműködés keretében működő, a kegyeleti helyek felújításában illetékes bizottság formai hiányosságokra hivatkozva elutasította a kérvényt, azzal a megjegyzéssel, hogy az idén ismét pályázzanak. Amikor a Szabadkai Kegyeleti Bizottság megkezdte a munkáját, valamivel több mint 600 ártatlanul kivégzett áldozat adatai voltak meg, ugyanakkor az évek múlásával az emberek felbátorodtak, és újabb áldozatok kilétére derült fény – nyilatkozta Bogner István, emlékeztetvén, hogy az emlékfalon jelenleg 26 emléktábla áll, és ezeken 852 áldozat neve szerepel. Ezek a táblák a 2004-es adatokat tükrözik, az elmúlt években azonban több mint 150 újabb áldozatot azonosítottak, sőt a napokban is érkeztek újabb adatok áldozatokról. Bogner István attól tart, hogy soha nem derül ki, pontosan hány áldozata volt a második világháború befejeztét követő megtorlásnak.

A tartományi parlament nevében Pásztor István elnök és Snežana Sedlar alelnök helyezte el a kegyelet virágait (Ótos András felvétele)
A tartományi parlament nevében Pásztor István elnök és Snežana Sedlar alelnök helyezte el a kegyelet virágait (Ótos András felvétele)

A megemlékezésen ökumenikus istentiszteletet tartottak (Ótos András felvétele)
A megemlékezésen ökumenikus istentiszteletet tartottak (Ótos András felvétele)

A Vergődő madár emlékmű mostanra nemcsak az értelmetlen vérengzés, hanem a megbékélés szimbólumává is vált, ugyanúgy, mint a szerb és a magyar nemzet egymás ellen elkövetett gaztetteinek a feltárásával megbízott magyar–szerb történész bizottság. Utóbbi zárókonferenciája immár két éve várat magára. Lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva Pásztor István megjegyezte, a megbékélés ügyében nem ez a konferencia teszi fel az i-re a pontot, hanem az élet, és biztosan sok pont lesz még.

– Tudjuk, hogy még Sólyom és Tadić államfők állapodtak meg az akadémiai történészbizottság létrehozásában. Ennek volt feladata feltárni, mi történt a negyvenes években a magyarokkal, szerbekkel, németekkel és mindenki mással. Értesüléseim szerint a történészek befejezték a munkát. Ez a mondat már tavaly szeptember 13-án elhangzott Zentán, a magyar és a szerb államfők akkori találkozóján. Akkor abban állapodtak meg, hogy nagy valószínűséggel Belgrádban tartják meg az összegző konferenciát. Mindannyian várjuk, hogy erre sor kerüljön, és biztos vagyok benne, hogy ez be is következik. Mi minden évben megemlékezünk, így ősszel, de januárban is, mert úgy gondolom, hogy csak akkor tudjuk együttesen alakítani a mát és a jövőt, ha képesek vagyunk szembenézni közös múltunkkal, illetve becsületes és igaz mondatokat kimondani vele kapcsolatban, fájjon az bármennyire is. Az elmúlt csaknem tíz évben a szerbiai politikai közvélemény ezen a téren rendkívül hosszú utat tett meg, jórészt annak köszönhetően, hogy folyamatosan melegen tartottuk ezt a kérdést – fogalmazott Pásztor.

A megemlékezésen ökumenikus istentiszteletet tartottak, ft. lovag Palatinus István római katolikus pap magyarul, ft. mgr. Mirko Štefković római katolikus pap horvát nyelven, ft. Josef Wogrinz római katolikus pap németül, az Evangélikus Keresztény Egyház nevében nt. lovag Dolinszky Gábor lelkész, a Református Egyház nevében pedig nt. Harangozó László lelkész. A szabadkai Zsidó Hitközség nevében Kovács Róbert titkár szólt az egybegyűltekhez.