A fiatalok médiafogyasztása teljes mértékben eltér a középkorúak vagy az idősek szokásaitól. A fiatalok nem olvasnak újságot, a televíziót sem a híradó miatt nézik. Az őket érintő tartalmakat interneten keresik meg, onnan tájékozódnak. Vagyis a hagyományos médiumok az ő számukra már nem jelentenek információforrást – hangzott el a Brave New Media (Bátor új médiumok) elnevezésű tanácskozáson, amit a DW Academie, az EBESZ szerbiai missziója és a németországi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium szervezett Belgrádban. Andrea Orizio, az EBESZ szerbiai missziójának vezetője rámutatott, ő szereti az újságot olvasni, ez azonban nem azt jelenti, hogy a fiataloknak is így kell tenniük. A szakmának lépést kell tartania az új igényekkel, az új médiumok használatával.
Đorđe Krivokapić a Share Alapítvány képviseletében arról beszélt, a kimutatások szerint a felnőttek naponta 4 órát töltenek az interneten, habár szerinte ez nem fedi a valóságot, mert az okostelefonokon keresztül szinte egész nap internetközelben vagyunk. A szóban forgó kimutatások szerint a gyerekek kevesebbet interneteznek hétköznap, de a tény, hogy hétvégén az internethasználatuk a többszörösére ugrik, mutatja, mekkora az igényük iránta. Ma a gyerekek már 8 hónaposan kezelik a könnyebb applikációkat, 8 évesen pedig, amikor megkapják az első okostelefonjukat, megnyílik a világ előttük. A 18 éven aluliak 95 százaléka használja a YouTube-ot, 87 százalékuk alkalmazza a Google keresőt, 84 százalékuknak van saját profilja a közösségi oldalak valamelyikén, 79 százalékuk interneten keresztül kommunikál, 73 százalékuk használja az internetet iskolai célokra, 71 százalékuk játszik, 56 százalékuk vásárol az interneten, 50 százalékuk az interneten olvassa a híreket és 11 százalékuk politikai vitákban vesz részt, és szintén 11 százalékuk kreatív saját tartalmakat alakít ki. A szakemberek szerint ezt a kreativitást kell megragadni és fejleszteni.
Éppen ezek azok az adatok, amelyek arra sarkallják a szakembereket – mutatott rá Klaus Dahmann a DW Akademie képviseletében, hogy az online felületeket – legyen szó közösségi oldalakról vagy a YouTube-ról, ahol információkat lehet szerezni – megfelelő tartalmakkal töltsék meg. Hogy a fiatalok a médiumok világában különbséget tudjanak tenni a tartalmak között, ugyanakkor ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a folyamatnak.
Stefan Janjić az újvidéki KOMS képviseletében elmondta, a fiatalok ritkán szereplői a médiumoknak, vagy ha igen, akkor leginkább a politikusok paravánjaként szolgálnak, vagy propagandára, az adott politika népszerűsítésére felhasználva. Gyakran előítéletekkel mutatják be őket, hogy agresszívak, tanulatlanok és buták (ezt a Pink TV sugallja legtöbbször). A másik véglet pedig, amikor a sportban vagy a tudományban elért eredményeik nyomán zseniként mutatják be és hazafiként említik őket.
Petar Jeremić a médiatanács képviseletében egy olyan felmérés eredményeit mutatta be, amely a kiskorúak jogainak, illetve az újságírói etikának a betartását vizsgálta. Nyolc szerbiai napilapot vizsgáltak meg, és kiderült, hogy a korábbi évekhez képest az újságírói etika egyre inkább háttérbe szorul. Augusztus-szeptemberben összesen 1440 olyan esetet jegyeztek le, amelyek sértik az újságírói etikát, mert megsértették a magánéletre való jogot vagy a gyermek alapvető jogait nem vették figyelembe. Jeremić felháborodásának adott hangot, hogy egyik szerb valóságshow főszereplője éppen egy pár hónapos kisbaba, és ez ellen sem a média nem tiltakozott, sem pedig az illetékes intézmények akármelyike.
A tanácskozásra 12 országból érkeztek újságírók, mindenekelőtt a balkáni országokból, továbbá Moldáviából, Grúziából, de Hollandiából is. Az ország területéről a média iránt érdeklődő fiatalok is jelen voltak, akik műhelymunkákon keresztül folytattak vitát a médiumokat érintő változásokról.
