2024. április 20., szombat

Búcsú a homokzátonyoktól

A Dunán érkező árhullám kifulladt, még mielőtt kiterebélyesedett volna – A Dráva nagyvizekkel érkezik, vízhozama bőven nagyobb lesz a Dunáénál

A hosszan tartó kisvizeket követő első jelentősebb dunai áradás várható méreteit a szakma rajtban túlragozta. Kezdődött azzal, hogy a mindenkori budapesti legkisebb vízre érkező tekintélyes méretű, csaknem másfél méteres áradás mögé odaképzeltek egy másikat is, amelynek hevesebbnek kellett volna lennie, mint az elsőnek. Beleértve azt a mozzanatot is, hogy a kettő közé egy jelentéktelen apadás ékelődik, ami idővel eltűnik annak következtében, hogy a második árhullám ránövi magát az előtte haladóra. Megszokott jelenségről lévén szó, az árhullámot megszakító apadást a vízparti fejszámolás nem is vette figyelembe. Elsősorban azért, mert a várható második árhullám hevessége az ilyen kis apadás hatásfokát szabályszerűen lenullázza. Aztán a második árhullámot beharangozó előrejelzések – láss csodát! – két nap után nyomtalanul eltűntek a vizes honlapokról. Mi történ(hetet)t? Mert az egész úgy festett, mintha a honlap adatait az inas tálalta volna, és ezt a mester csak két nappal később vette volna észre, és utánaszámolt.

Dávid Csilla felvétele

Dávid Csilla felvétele

A második árhullám a legfrissebb előrejelzések szerint ugyanis legfeljebb arasznyival lesz magasabb az előzőnél. Ennek alapján pedig egyértelmű, hogy a tájainkra befutó dunai víztömegek legfeljebb arra lesznek elegendőek, hogy ellepjék a nagy kiterjedésű zátonyok mélyebben fekvő részeit. Így festene, ha csak a Duna hozna vizeket tájainkra. Csakhogy míg a legalacsonyabb vízállásait jegyző Dunára összpontosult a figyelem, addig a Dráva néhány szinttel magasabb fokozatra kapcsolt, és olyan áradást készül tető alá hozni, amilyennel ritkán lehet találkozni.

A Dráva – akár már ma – nagyobb vízhozammal torkollik a Dunába, mint amekkora a befogadó folyó vízhozama. Érthetőre fordítva és a végsőkig leegyszerűsítve: az elkövetkező napokban a Dráva nagyobb lesz a Dunánál. A Duna vízhozama tegnap Bezdánnál 1450 köbméter volt másodpercenként, ez azonban az elkövetkező napokban várhatóan csökkenni fog, hiszen már Bajánál és Mohácsnál is apad a folyó. A Dráva vízhozama tegnap a déli órákban a hozzánk közelebb eső vízmércéken nagyjából 1100 körül alakult, a folyó azonban a felső szakaszokon rohamosan és erőteljesen árad. Nincs szándékunkban elkiabálni a dolgokat – a történelmi, a mindenkori... meg az egyéb szenzációhajhász kifejezéseket mellőzük –, ezért maradunk a tényszerű közlések mezején.

Adott esetben arról a jelenségről van szó, mely szerint a Dráva vízszintje számos lécen a legkisebb víz küszöbéről indulva elér(het)i a különböző árvízvédelmi készültségi szinteket. Helyenként akár másokfokúig is viheti. Ahhoz pedig igen sok víz kell, és ez a víz a Dráva medrén keresztül felénk tart. Nagyjából három és négy méter közötti vízszintemelkedésről van szó, amely egy Dráva méretű folyó esetében jelentős víztömeget jelent, amelynek a Dunába érkezése után is van mondanivalója.

Dávid Csilla felvétele

Dávid Csilla felvétele

A bezdáni vízmérce által szolgáltatott, máskülönben rendkívül fontos adatkészlettel adott esetben nem sokra megyünk, hiszen a Dráva Gombos felett – tehát Bezdán és Apatin alatt – ömlik a Dunába. A vízügyi tornamutatványok tehát a Dráva-torkolattól kezdődnek, és tőle völgymenetben fognak kibontakozni. Arról a jelenségről van szó, melynek során a mellékfolyó vízhozama bőven felülmúlja a befogadóét. Mivel a Dráva vízhozama a most kibontakozó árhullám csúcsán meghaladhatja a 2500-at, és ehhez a Duna ezer-egynéhányszázat tesz hozzá, Újvidékhez meglehetősen izmos vízhozammal érkezhet a folyó. Félreértés ne essék, a paranoiások ne gerjedjenek be, árvízveszélyről szó sincs.

Az időjárás-előrejelzések, mármint a földrész egészére kiterjedőek, valamint a műholdas felvételek meg a hasonló csodabogarak azonban nem engedik, hogy simán napirendre térjünk a vízügyek várható alakulása felett. Meglehetősen szokatlan módon a délnyugat felől érkező frontok hozzák a nedves légtömegeket az Alpok vonulata felé. Ezek rendszerint Észak-Olaszországot és a Po vidékét szokták megtáncoltatni, de azok a felhők, amelyek átsomfordálnak a hegycsúcsok felett, már a Duna vízgyűjtőjén pakolnak ki. Nem árt tudni, hogy a Dunán már kialakult, és éppen most csillapodó árhullám kialakulásához a Felső-Duna nem járult hozzá. A délnyugat felől érkező nedves légtömegek azonban éppen a vízgyűjtő területnek azt a részét vették célba, amely mindeddig kimaradt a táncból.

Nem inasoknak való az a számtan, amely a Felső-Dunán várhatólag kialakuló, a Közép-Dunán csillapodó, a Dráván pedig éppen levonuló árhullám házunk táján való találkozásának végeredményét keresi.