2024. március 19., kedd

Merkel fokozatosan kivonul a politikából

A hesseni és a bajorországi választásoknak országos következményei lehetnek

Távozik a CDU elnöki tisztségéből Angela Merkel, ám kancellári megbízatását megtartaná. Mandátuma 2021-es lejárta után azonban sehol nem vállal semmiféle politikai tisztséget. Elhatározását tegnap jelentette be, nem sokkal az után, hogy pártja szánalmas eredménnyel győzött Hessenben. Az országot kormányozó nagykoalíció másik pártja, az SPD is leszerepelt a vasárnapi tartományi választáson, amelynek eredményével a szélsőjobboldaliak és a Zöldek lehetnek igazán elégedettek.

Angela Merkel előbb a CDU éléről, később a politikából is távozik (fotó: AP/Beta)

Angela Merkel előbb a CDU éléről, később a politikából is távozik (fotó: AP/Beta)

Fájdalmas veszteségnek tartja Volker Bouffier, Hessen kormányfője, hogy pártja, a konzervatív CDU 10,3 százalékkal kevesebb szavazatot kapott vasárnap a 2013-as tartományi választás eredményéhez képest. Hessenben csaknem 52 éve nem szerepelt ilyen gyengén a párt, amely országos (szövetségi) szinten a nagykoalíciós kormány fő erejét adja.

Rendkívül gyenge eredménye ellenére a CDU ezúttal is nyert (a szavazatok 27 százalékával), s továbbra is a legnagyobb erő maradt a német tartományban. Bouffier ezért arra számít, hogy a következő ciklusban is megtarthatja tisztségét.

Az elmúlt időszakban a Zöldekkel együtt kormányozott, akik viszont eddigi legjobb eredményüket érték el Hessenben. A szavazatok 19,8 százalékát söpörték be, ami 29 mandátumot jelent számukra a 137 tagú tartományi törvényhozásban (Landtag). 

A Hessenben ellenzéki (országosan kormányzati pozíciót betöltő) szociáldemokratákra (SPD) is 19,8 százaléknyian voksoltak, ám ez számukra csúfos kudarc, hiszen majdnem 11 százalékos visszaesést jelent az öt évvel ezelőtti eredményükhöz képest. 

Ebből az következik, hogy a tartományban is jelentősen átalakultak a politikai erőviszonyok, miként nemrég a gazdaságilag és pénzügyileg szintén kiválóan teljesítő Bajorországban. Mindez arra utalhat, hogy az egész német pártrendszer megváltozott. A pesszimisták szerint olyannyira, hogy az országot irányító konzervatív-baloldali (CDU-CSU és SPD alkotta) nagykoalíció bármikor összeomolhat.

A hesseni Landtagba még három párt jutott be: a szélsőjobboldali és bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD), a szintén szélső Baloldal (Die Linke) és a liberálisok (FDP). Az előző választással összehasonlítva mindegyikük növelte támogatottságát. Leginkább az AfD, amely ezúttal a szavazatok 13,1 százalékát szerezte meg. Az FDP 7,5 százalékot, a Baloldal pedig 6,3 százalékot kapott.

ÉPPHOGY TÖBBSÉG

Tartományi kormányt valószínűleg ismét a CDU és a Zöldek alakítanak, ám együtt is épphogy biztosítani tudják az abszolút többséghez szükséges 69 mandátumot, amelyből 40-et a CDU birtokol. Ebből gondok is származhatnak, hiszen törékeny lesz a koalíció.

Sokkal nagyobb a baj, hogy mind a CDU, mind az SPD támogatottsága nagyot zuhant. A visszaesést szinte mindenki az Angela Merkel kancellár vezette szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenségnek tulajdonítja. Elsősorban pedig a kormánypártok között hónapok óta tartó vitáknak, civakodásnak.

A torzsalkodás következményeit a nagykoalíció harmadik pártja, a konzervatív CSU is megtapasztalta már. Az október 14-én tartott bajor tartományi választáson ugyanis az utóbbi 68 év leggyengébb teljesítményével nyert.

BUKHAT A SZÖVETSÉGES

Emiatt leválthatják tisztségéből Horst Seehofer CSU-elnököt. A vele szövetséges CDU élén viszont egészen biztosan személycsere következik. A pártelnöki tisztséget 18 éve betöltő Merkel ezt maga jelentette be. Tegnap Berlinben elmondta: a CDU decemberi (tisztújító) kongresszusán már nem indul az elnöki tisztségért.

A hesseni választás után szinte már mindenki borítékolta a váltást a CDU csúcsán, mivel az eddigi tapasztalatok alapján a párt már képtelen átütő sikert elérni jelenlegi vezetőjével. Merkel nem is tagadja, hogy csalódott a hesseni eredmények miatt, amelyekhez szerinte a kormányát terhelő viták is hozzájárultak.

AZ SPD BEKAVARHAT

Merkel azt is megerősítette, hogy a kancellári posztját megtartja, annak ellenére is, hogy a koalíció hitelvesztést szenvedett. A történtekért magára vállalta a felelősséget. 

Elmondta: a jelenlegi – sorozatban immár negyedik – mandátuma végéig (2021 őszéig) szeretne kancellár maradni. Utána azonban kormányozni sem akar, és egyetlen politikai tisztséget sem vállal sehol.

Ha időközben előrehozott választást kell tartani az országban, akkor sem pályázná meg újra a kancellári állást. (A soron kívüli voksolás szokatlan Németországban, ám megtörténhet, hogy ezúttal mégis ez következik. Az SPD-ben ugyanis sokan úgy vélik: a párt mélyrepülését és keserves vergődését csak úgy lehetne elkerülni, hogy kilépnek a kormányból.)

SORAKOZNAK A JELÖLTEK

A CDU-ban megüresedő elnöki székbe többen is beülnének, köztük Annegret Kramp-Karrenbauer, a párt főtitkára és Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter. Friedrich Merz neve is felmerült már; ő a világ egyik legnagyobb vagyonkezelőjénél, a BlackRocknál a németországi részleget irányítja.

Közben a CDU és az SPD meghatározó politikusai kitartóan sürgetik, hogy a bajorországi és a hesseni választások tanulságaként változtassanak a Merkel-kormány tevékenységén; összpontosítsanak a szakmai munkára, és zárják le a belső politikai harcot. Minden arra utal ugyanis, hogy a választók – mind Bajorországban, mind Hessenben – a szövetségi kormány tevékenységét és állapotát megítélve szavaztak tömegesen a CDU és az SPD riválisaira.

„ELFOGADHATATLAN ÁLLAPOT”

Ezt felismerték már Berlinben is, ahol a hesseni eredményeket (azaz a jelentős szavazatlemorzsolódást) értékelő SPD és CDU sürgette a Merkel-kabinet teljesítményének mielőbbi feljavítását. Andrea Nahles SPD-elnök ráadásul kilátásba helyezte a kormányzati szerepvállalás felülvizsgálatát, ha 2019-ben nem sikerül megvalósítani az általa sebtében javasolt „kötelező érvényű menetrendet” (munkatervet) a szövetségi kormány „elfogadhatatlan állapotának” és cselekedeteinek sürgős megváltoztatásáról.

A jobb munkát, az „új munkakultúrát” és három jelentős kormányzati kezdeményezés megvalósítását a CDU főtitkára is támogatja. És Merkel is, aki szerint változtatásokra van szükség, s ideje új fejezetet nyitni. 

Hessen után sokan azonban már attól tartanak, mások meg abban reménykednek, hogy országos politikai válság alakulhat ki, ami a pozíciójában jelentősen meggyengült Merkel által vezetett nagykoalíció összeomlásával és előrehozott szövetségi parlamenti választással ér véget. És persze új pártok hatalomra kerülésével.