Migránsválság – az intézmények válasza elnevezéssel tartottak a múlt héten kétnapos konferenciát Zomborban. A tanácskozást a tartományi ombudsman és a Hanns Seidel Alapítvány szervezte Zombor város és a helyi ombudsman segítségével. Az összejövetelen leszögezték, hogy Szerbia minden téren a legmagasabb mércék szerint járt el a migránsválság kezelése során.
Az összejövetel célja a helyi, tartományi és köztársasági szerveknek a migránsválság során tett lépéseinek összegzése a a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a katonaság, a Menekültügyi Főbiztosság, a szociális központok, a bel- és külföldi civil szervezetek képviselőinek beszámolói alapján. A konferencián Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Németország és Macedónia is képviseltette magát.
– Szerbia illetékes szervei a maximumot nyújtották a migránsok és a migránsválság problémáinak kezelése során. A menekültek, akik az Európai Unióba tartó vándorlásuk során országunkban rekedtek, megőrizték emberi méltóságukat, gyermekeik érvényesíthették az oktatásukra és egészségvédelmükre való jogukat, teljes körű emberjogi védelemben részesültek – értékelte prof. dr. Zoran S. Pavlović tartományi ombudsman.
A migránsválság kihívásaira a menekültútvonalakon fekvő európai országok együttes föllépésével lehet megoldást találni – vélték a Hanns Seidel Alapítvány képviselői.
– Feladatunk, hogy támogassuk Szerbiát a tranzícióban, a transzformációban és az uniós csatlakozás során – mondta a tanácskozáson Lutz Kober, az alapítvány szerbiai és montenegrói irodájának igazgatója.
Fel nem mérhető, meddig tarthat a migránsválság, de a megoldáshoz a legfontosabb a migránskérdéssel foglalkozó intézmények szoros együttműködése.
– A rendőrség illetékes a külföldiek tartózkodása és mozgása ellenőrzésében, így a legális migránsok esetében is. A Belügyminisztérium minden esetben megfelelően lépett föl a migránsválsághoz köthető kérdésekben – jelentette ki Saša Dmitrašinović zombori rendőrparancsnok.
– Meglátásom szerint Szerbia példája mutatja, hogy miként kell tiszteletben tartani a migránsok emberi jogait a rendelkezésre állóforrásokkal összhangban – hangsúlyozta ki Miladin Nešić, a helyi ombudsmanok szerbiai szövetségének elnöke.
– A legnagyobb terhet a helyi önkormányzatok viselték. Zombornak hosszú időre visszanyúló tapasztalata van az egykori Jugoszlávia területéről elmenekültek és elüldözöttek ellátásában, így az európai migránsválságra is gyorsan reagált a város, és tranzitjellegű befogadóközpontot épített a migránsok számára. A Menekültügyi Főbiztosság adatai szerint ebben a létesítményben 2016. november 5-étől 2018. október elsejéig 1568 afgán, pakisztáni, indiai, iraki, iráni, marokkói, szíriai, törökországi, kameruni és nigériai menekült fordult meg – számolt be Antonio Ratković, Zombor helyettes polgármestere. – A befogadóközpont építését a német kormány, a Help humanitárius egyesület, valamint az Európai Unió finanszírozta végrehajtó partnerei révén. A kivitelezők a zombori közvállatok voltak – fűzte hozzá. Elmondta még, hogy a migránsok gyerekei az Ivo Lola Ribar és az Avram Mrazović iskolában tanulnak, a kisebbek óvodába járnak, sportolhatnak a kivilágított pályákon, az idősebbek pszichoszociális támogató műhelymunkákban vehetnek részt.
