A Hagyományok Háza vajdasági hálózata szervezésében pénteken és szombaton népi iparművészeti alkotásokat zsűriztek, amellyel olyan szakmai megerősítést, útmutatást kívántak nyújtani a vajdasági alkotóknak, amely további fejlesztésre, fejlődésre ösztönzi őket.
Vajdaság területén széles volt a paletta, mind az alkotások kategóriáját, mind a területet nézve, ahonnan küldtek be munkákat. 15 különböző területről, 34 alkotótól érkezett be 120 alkotás.
– Zentán ez egy különleges alkalomnak számít, hiszen a hagyományos kézművesség zsűrizését végző budapesti székhelyű Hagyományok Háza eddig a határon túli alkotók munkáit hivatalosan még nem minősítette. Erre először került sor, mégpedig szakemberek segítségével. Úgy gondolom, az itt élő alkotók számára ez egy olyan lehetőség, amit érdemes kihasználni, hiszen ilyenkor láthatják, hogy hol tartanak szakmailag, mi az, ami az eddigi alkotói tevékenységükben jónak számít, mi az, amin esetleg picit változtatni kell – mondta V. Szathmári Ibolya néprajzkutató, aki a hat tagú zsűriben volt.
A szakmai zsűri úgy szerveződött, hogy a különböző alkotói területeknek megvoltak a saját szakterületet ismerő és minősítő hozzáértői. Ők általában vagy az alkotók köréből kerültek ki, vagy néprajzkutatói végzettséggel rendelkeznek, gyakorlott alkotói munkát ismerő személyek. Köztük sorolhatjuk fel Mónus Béla fafaragót, Hadikfalvi Andrea fazekast, Nagy Gyöngyit, aki gyöngyfűző, Gombosi Beatrix tojásfestőt és mézeskalács-készítőt és a zsűri főszervezőjét, Illés Vandát, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztály vezetőjét, aki elmondta, hogy a szombati nyílt nap menete hogyan zajlott, miért volt meghatározó az a koncepció, amit felállítottak a múzeumi kiállítás során.
– Nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy kis csoportokba rendeződve egy-egy zsűritaggal szakmailag meg lehessen beszélni az adott kategóriába sorolt munkák minőségét. Ilyenkor az alkotó kérdezhetett, meghallgathatta a szakmai hozzáértő fél véleményét, javaslatait, amiből a későbbi munkájukat tekintve sokat tudnak tanulni – mondta Illés Vanda.
A beérkezett pályamunkák nagyságrendjét tekintve el lehet mondani, hogy komoly alkotói tevékenység folyik Vajdaság-szerte. Legtöbben a textília ágazatában küldtek be munkákat, de sok egyéb terület is képviselve volt, mint pl. a térségben nagy múltra visszatekintő vesszőfonás, vagy a mézeskalács-készítés. De találkozhattak a múzeumba látogatók gyermekjátékokkal is, pásztormunkákkal, gyöngyfűzéssel, papucskészítéssel. A csipke területe is meghatározó volt, sok szép és színvonalas alkotás érkezett erről a területről is. Mindemellett megjelent a tojásfestés és a fafaragás is, így mindenképpen elmondható, hogy műfaji sokszínűség jellemezte a programot.
Ha a minősítés számarányát vesszük figyelembe, akkor is nagyon jó eredmények születtek, hiszen a 120 beküldött munkából 82 elfogadásra került. 38 alkotás volt, amit kisebb nagyobb hiányosságok miatt nem tudott elfogadni a szakmai zsűri, de a többi szakmai minősítést kapott, ezek a tárgyak lettek kiállítva a múzeum képtárában.
A minősítésnek több fokozata volt, a legkiemelkedőbb munkák mesteri címet kaptak. Ezen belül is volt a hagyományos mester remek (HMR), ebben a kategóriában 12 alkotás kapott címet. Emellett volt a modern mester remek (MMR), ezt 9 db termék kapta meg, a hagyományos mester termék (HMT) címet 32 munka kapta és a modern mester terméket (MMT) 20 munka. Ezenkívül volt az ajándéktárgy kategória, itt 9 munka foglalt helyet, de természetesen minden alkotásra elmondta a zsűri, hogy a maga nemében, a maga kategóriájában nagyon színvonalas munkák érkeztek be, és nagyon elégedettek a felhozatallal. A Hagyományok Háza által kapott minősítés innentől kezdve arról tájékoztatja a vásárlókat, hogy az adott termék szakmailag ellenőrzött és kiváló minőségű.
