Egyre több migráns csatlakozik azokhoz, akik már napok óta beragasztott szájjal éhségsztrájkot tartanak Bosznia-Hercegovinában a maljevaci határátkelő előtt, követelve, hogy oldják meg az elhelyezésüket, ha már nem folytathatják útjukat Nyugat felé. A határ már több mint egy hete zárva tart, aminek a hátrányát Bosznia-Hercegovina, különösen a Velika Kladuša környéki vállalkozók érzik a leginkább. A Velika Kladuša Vállalkozóinak Egyesületéhez társulva a Bosznia-hercegovinai Munkaadók Egyesülete is arra kéri az illetékes szerveket, hogy oldják meg a problémát és nyissák meg a határt – hozták hírül a helyi médiumok.
Vasárnap még megközelítőleg 200 migráns tüntetett a földön ülve, vagy improvizált sátrak alatt, beragasztott szájjal a Maljevac határátkelő előtt Velika Kladušánal lezárva a határközlekedést. Ezzel akarják megsürgetni ugyanis a helyi hatóságokat, hogy minőségi és tartós szállást biztosítsanak számukra. A migránsok ugyanis azt állítják, már nem fordulhatnak vissza, és folytatni szeretnék az útjukat – tette közzé az avaz.ba honlap.
Miután a Bosznia-Hercegovina legforgalmasabb határátkelőjének számító határ lezárása jelentős anyagi nehézségeket okoz a helyi lakosságnak, különösen a vállalkozóknak, hiszen az EU felé szánt áru transzportjához más, így drágább útvonalakat kell keresni. A Velika Kladuša Vállalkozóinak Egyesülete pénzt ajánlott a migránsoknak, csakhogy hagyjanak fel a tüntetéssel és szabadítsák fel a határt, hiszen a horvát hatóságok csak azután hajlandóak a saját oldalukon is megnyitni személy- és teherforgalmi határközlekedést, ha a migránsok már nem tartózkodnak ott. Felajánlásuk nem járt sikerrel.
Mint a Srna boszniai Szerb Köztársaság-beli hírügynökség közölte, Bosznia-hercegovina-i Munkaadók Egyesülete, csatlakozva a vállalkozók egyesületéhez, tegnap nyílt levéllel a hatóságokhoz fordultak, hogy sürgősen találjanak megoldást a helyzetre, hogy végre megnyílhasson a maljevaci határátkelő. Az egyesület rámutat arra, hogy a migránsok elszállásolására nemcsak a határforgalom miatt van szükség, hanem a helyi lakosság biztonsága és a magántulajdon védelme érdekében is, valamint a gazdasági igények is ezt követeli meg.
