Magyarország a hősök, a szabadságharcosok földje – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Műegyetemnél.
Rétvári Bence a Nemzeti Örökség Intézetének az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepségén úgy fogalmazott: az ’56-os hősök egyszerre harcoltak az egyén szabadságáért és az ország függetlenségéért. Rámutatott: a nemzet érdekében reménytelennek tűnő csatába is beszálltak, hittek abban, hogy a sztálini diktatúrából Magyarország lehet demokrácia.
Ez üzenet azok számára is, akik a magyar szuverenitást, a függetlenséget külföldön csorbítani akarják – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, sokan próbálták meg ezt, de a magyarok mindig visszaszerezték függetlenségüket, azt soha nem lehetett az erő, a nyomásgyakorlás eszközével elvenni.
Kijelentette: Magyarország önmaga ura, nem mások játszótere, nem kiskorú nemzet, már 1100 éve nagykorú, és „elvárjuk, hogy a tisztelet hangján beszéljenek velünk”.
„Mi el tudjuk dönteni, mi a hazánk érdeke” – rögzítette, aláhúzva: egy dolog számít, a nemzeti érdek; ezért küzdöttek az ’56-os forradalmárok is.
Gyülekeznek a fiatalok a fáklyás felvonulásra (fotó: MTI)
Az államtitkár kiemelte: a 62 évvel ezelőtti műegyetemisták olyan fiatalok voltak, akik a hazájukért, szabadságukért az életüket is feláldozták volna. Hangsúlyozta: büszkék lehetünk ezekre a fiatalokra és minden 1956-os forradalmárra.
A Műegyetemen ezt követően rendezett emlékünnepségen Boross Péter volt miniszterelnök volt a vezérszónok.
„Az 1956-os forradalom egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt” – mondta Boross Péter volt miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen.
Kifejtette: ezt a dühöt a letartóztatások, kisemmizések és a megszálló hatalomtól való függőség váltotta ki. Megjegyezte: van tűréshajlam egy nemzetben, de ha érzékenységét, nemzettudatát, önérzetét, magyarság mivoltát nap mint nap megsértik, akkor mindez robbanáshoz vezethet. Reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat „kozmopolita, internacionalista irányba akarják kényszeríteni” – hangsúlyozta a volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, hozzátéve: ezek a törekvések bukásra vannak ítélve.
Boross Péter leszögezte: 1956 azt parancsolja, hogy a magyar szabadság, önállóság, függetlenség mindent megelőzően erkölcsi kötelességgé kell, hogy tömörüljön mindenki lelkében.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke az egykori ’56-os diákok nevében kijelentette: azt a két hetet most is élete legszebb időszakának tekinti.
A kárpátaljai magyar egyetemistákat külön is köszöntötte, majd közölte, az idén jelentős számú szlovák egyetemista is csatlakozott az ünnephez. Az idén minden eddiginél több egyetemista vesz részt a forradalomra emlékező programokon – tette hozzá.
Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora felidézte: 1956. október 22-én azért gyülekeztek az intézményben a tanárok, dolgozók, hallgatók, hogy egy békés nagygyűlésen fejezzék ki az őket feszítő érzéseket. A 62 évvel ezelőtti fővárosi eseményeknek kiindulópontja volt a Műegyetem – mutatott rá a rektor.
„Ami akkor történt, azt a külföld, a történelmileg nálunk szerencsésebb Nyugat hol értette, hol nem” – jegyezte meg a rektor, aki szerint napjaink Európájában „csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol nem áruljuk el, amiért a magyar harcosok az életüket adták”.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepség kezdetén az aulában megkoszorúzták az egyetem hősi halottainak emléktábláját. Az ünnepségen részt vett mások mellett a 62 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, továbbá diákcsoportok – köztük felvidéki és délvidéki fiatalok – is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalaggal érkeztek.
A műegyetemi rendezvény után az ünneplők a hagyományos fáklyás felvonulással indultak a Bem térre.
