2024. április 25., csütörtök

Székelykevén érdemes otthon maradni

A virágokkal kirakott kis körforgalom (Fotó: Dávid Csilla)

A virágokkal kirakott kis körforgalom (Fotó: Dávid Csilla)

Székelykevén nem lehet eltévedni, hiszen a falu bejáratánál található kis körforgalomnak irányjelző szerepe is van. Miután megtekintettük a Žarko Zrenjanin Általános Iskolát, visszaballagtunk a körforgalomhoz, és a faluháza felé vettük az irányt. Kora ősszel az erdőn kívül, szerintem, csak egy falu lehet hangulatosabb. A górékban már bepakolva a kukorica, az udvarokban a lugasok meghajoltak a gazdagon termett szőlőtől. Nagyon meglepett az, hogy minden ház előtt a pázsit szépen le van nyírva, olyan egyenletes, mintha vonalzóval mérték volna, a lehullott falevelek összeszedve, és mindenhol sok-sok virág. A székelykeveiek minden bizonnyal nagy virágkedvelők, hiszen nem láttam még falut, ahol ennyi virág van az udvarokban, a házak előtt, az árok partján, az utca mellett. Egy másik dolog, amire felfigyeltem, hogy Székelykevén több ház előtt kissé szokatlan trópusi növény van ültetve. Nem tudom, mi a titka, de lehet, hogy a banánfáknak kedvez a dél-bánáti település mikroklímája. Banán ugyan még nem volt rajtuk, de a széles, nagy levelek csak úgy magaslottak az ég felé. Egy ház udvarában egy magas kéményre lettem figyelmes, amin gólyafészek ékeskedett, de gólya már nem volt benne. Remélem, a nyár folyamán nem volt üres, bízom abban, hogy már elrepültek a távoli, melegebb kontinensre. A legtöbb faluban van tájház, így Székelykevén is, de a székelykeveiek faluháznak hívják, kívülről igazi parasztházra hasonlít. Itt őrzik mindazokat a tárgyi érdekességeket és értékeket, amelyeket őseik használtak. Pirkov Ilija, a helyi közösség tanácsának alelnöke mesélt a faluházának a létrehozásáról.

A falu legrégebbi civil szervezete (Fotó: Dávid Csilla)

A falu legrégebbi civil szervezete (Fotó: Dávid Csilla)

Rendezett udvarok, sok szép virággal (Fotó: Dávid Csilla)

Rendezett udvarok, sok szép virággal (Fotó: Dávid Csilla)

– A falu alapítása az 1886. évhez fűződik, és ez a ház is körülbelül akkor épült. A tájház, vagyis a faluháza, ahogyan mi nevezzük, régi kincstári ház, amely most az egyházközösség tulajdonában van. Azzal az elképzeléssel hoztuk létre a faluházat, hogy a falu lakosaitól összegyűjtsük mindazokat a tárgyakat, amelyeket őseink használtak, és megvigyázzuk őket. Olyan régi, értékes tárgyakat őrzünk, amelyek visszatekintenek a múltba, és amiket meg tudunk mutatni az ide látogató vendégeknek. A fiatalok és a gyerekek megismerhetik azokat az eszközöket, amelyeket régen használtak a háztartásban. A ház jellemzője a konyha, a szoba, a gang, az istálló és a lakótér alsógerendás, deszkás mennyezete. Az épülethez udvar és nagy kert is tartozik, valamint a ház mellett turisztikai információs központ is működik – mondta az alelnök. Annak ellenére, hogy Vajdaságban jelen van az elvándorlás, a székelykevei helyi közösség tagjai megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy az, aki úgy döntött, hogy itthon marad, Székelykevét továbbra is vonzónak tartsa. Igyekszenek olyan feltételeket teremteni, hogy a falu kellemes közösség legyen a mindennapi életre, és abban reménykednek, hogy azok, akik elmentek külföldre, visszatérnek a szülőfalujukba.

– Székelykeve egy aktív közösség, az év folyamán több olyan esemény is van, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az emberek találkozzanak. Az év elején van a farsangi felvonulás, a március 15-ei ünnep, a húsvét, május 1-je, a nyári hónapokban, július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepe. Augusztusban szinte nyüzsög a falu, hiszen azok is, akik elvándoroltak, visszatérnek, mivel augusztus 20-án van a falu ünnepe, azaz a búcsú napja. Ebben a hónapban a falu fölpereg, mindenki itthon van, több kulturális esemény is zajlik, mint például a Székelykevei Nyári Esték. Október második hétvégéjén az idén 11. alkalommal szerveztük meg a Magyar Konyha Napjait. Ez nagyon sikeres rendezvény, amelyen bemutatjuk a magyar konyha ízeit, a magyar zenét. Nagyon sok látogatója volt a rendezvénynek. Vendégek is érkeztek testvértelepüléseinkről, Kunszentmiklósról, Ráckevéről, Lórévről és Lengyelről, valamint Sepsiszentgyörgyről is, amellyel alakulóban van a testvértelepülési kapcsolat – hangsúlyozta Ilija. Elmondta, hogy a faluban több civil szervezet és egyesület is aktívan működik. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Szalmaszál Művelődési Egyesület nagyon ügyesen végzi a munkáját.

A székelykevei banánfa (Fotó: Dávid Csilla)

A székelykevei banánfa (Fotó: Dávid Csilla)

Pirkov Ilija (Fotó: Dávid Csilla)

Pirkov Ilija (Fotó: Dávid Csilla)

– A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jövőre ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. A két egyesület igen aktív, különböző külföldi és hazai rendezvényeken is részt vesz. Emellett a faluban van vadászegyesület, nyugdíjas szervezet, helyi vöröskereszt-szervezet, valamint  falufejlesztési társaság is, amelynek a tulajdonában egy mikrobusz is van. A társaság aktív programokat szervez, pályázati lehetőséget kínál a falubelieknek, minden rendezvénynek megpróbál a támogatója lenni, vagy belesegít a szervezésbe. Továbbá létezik a Varrócska kézimunkacsoportunk, több mint 30 aktív taggal, akik hetente többször is találkoznak. Működik az önkéntes tűzoltó-testület is, s ez a faluban a legrégebbi civil szervezet, amelyben ma is aktív munka folyik, jövőre ünnepeljük a jubileumát. A sport terén is büszkélkedhet a falu, hiszen a Dózsa György Asztaliteniszklub tagjai nagyon jó eredményeket értek el különböző versenyeken – vallotta Pirkov Ilija.

Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi települése, azon kevés települések egyike Szerbiában, amely igen fejlett falusi turizmussal is dicsekedhet. Székelykevének mintegy 1600 lakosa van, és 95 százalékuk magyarnak vallja magát. A további öt százalékot szerbek, bolgárok, románok alkotják.

A székelykeveiek arra a legbüszkébbek, hogy a falu mind a mai napig élő közösség és rendezett település. A helyi közösség odafigyel arra, hogy karbantartsa a falut, de a falu népe is szereti a rendet, hiszen jólesik visszahallani a turistáktól azt, hogy szép, tiszta és rendezett faluban jártak.

A múltba tekintő emléktárgyak (Fotó: Dávid Csilla)

A múltba tekintő emléktárgyak (Fotó: Dávid Csilla)

Tűzoltószekér (Fotó: Dávid Csilla)

Tűzoltószekér (Fotó: Dávid Csilla)