Az elmúlt években ugyan számos előrelépés történt a gazdasági környezet javítása terén, hiszen a digitalizáció, az üzleti könyvek vezetése, az elektromos aláírás számos sorban állást és idegességet megtakarít a vállalkozóknak, mégis a piac bizonytalansága, a megfizettetés nehézségei, illetve mint arra Marko Radović, belgrádi gazdasági konzultáns rámutatott, a vásárlóerő hiánya jelentős mértékben megnehezítik a szerbiai magánszektor helyzetét. Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magánszektor a nehezebb időszakokban is fennmaradt, az elmúlt időszakban ugyanakkor történtek könnyítések, ám még mindig van tennivaló, hogy Szerbia a kis és középvállalkozások számára termékeny talaj lehessen.
Miután egy állam költségvetését a gazdaságból megfizettetett adó határozza meg, nem csoda, hogy minden állam jól fejlődő gazdaságot szeretne. De mint kiderült, a gazdaság sem tud fejlődni az állam támogatása nélkül. Szerbiában a több évtizedig tartó gazdasági hanyatlás, illetve a vállalkozókra rótt terhek arra ösztönöztek több vállalkozót, hogy az adórendszert megkerülve a szürke zónában folytassák tevékenységüket, vagy bezárják magánvállalkozásukat. A vállalkozási hangulat szinte elveszett, miközben a munkanélküliség nőtt. Már évek óta az állam különböző ösztönzésekkel, támogatással igyekszik a foglalkoztatást, illetve az önfoglalkoztatást növelni, ezt szorgalmazza az az intézkedés is, amely szerint azokat az új vállalkozásokat, amelyek ez év október elseje után alakultak, illetve kezdték meg működésüket, felmentik az alkalmazottak után számolt járulékok, illetve a fizetésre számolt adó alól egy éven át.
Ez nem csak az önfoglalkoztatás esetén valósul meg, hanem további 9 alkalmazott esetében is, akik a támogatás feltételei szerint vagy frissen végzett középiskolások, egyetemi hallgatók lehetnek, vagy szerepelniük kell a nemzeti foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásában. Egyes felmérések szerint így az új vállalkozók ez az egy év alatt egy foglalkoztatott mellett legalább kétezer eurós kiadástól szabadulnak meg, amennyiben minimális munkabér mellett dolgoznak. De hogy valójában mekkora könnyítés ez a kezdő vállalkozók számára arról Marko Radovićtyal beszélgettünk.
– Szerbia még mindig nem barátságos környezet a kezdő biznisz számára, hiszen az első amivel szembesülniük kell az a bürokráciai megterhelés, jelentős papírmunka van, számos engedélyt kell begyűjteni. Az tény, hogy azon már dolgozik az állam, hogy ezeket a terheket csökkentse. Persze nem olyan ütemben történnek a dolgok, mint ahogy azt elvárnánk, de van előrelépés a korábbi évekhez képest. A második, amivel meg kell küzdenie a kezdő vállalkozónak, Szerbia kiszámíthatatlan az üzleti környezet, hiszen nem szavatol senki azért, hogy a munkád, vagy a terméked meg tudod majd fizettetni. Ez egy széleskörű probléma, hiszen az igazságszolgáltatást érinti, ugyanakkor nem léteznek olyan mechanizmusok, amelyek felelősségre vonnák a cégtulajdonosokat a vállalat üzleti eredményei miatt. Ezért sajnos alakulnak olyan fantomcégek, amelyek csak azt a célt szolgálják, hogy felvásároljanak egy terméket, majd mielőtt kifizették volna azt, csődöt jelentsenek. Szükség van az igazságszolgáltatás reformjára, igaz a végrehajtók végzik a munkájukat, de ettől több kell. A harmadik gond pedig a gyenge piac. Sajnos Szerbiában a vásárlói erő alacsony, így a nagy mennyiségű áru eladása sem lehetséges. Nálunk azok a sikeres vállalatok, akik külföldre dolgoznak. Bár a külföldi piacra ki kell törni – mutatott rá a konzultáns.
Tavaly Szerbiában 43.446 új vállalatot alapítottak. Ebből 8.795 gazdasági társaság, illetve vállalat 34.651 pedig kiskereskedés (Gergely Árpád felvétele)
Kihangsúlyozta, ha mindezek a nehézségek ellenére mégis valaki belevág a saját vállalkozásába Radović szerint egy év áll a rendelkezésére, hogy a saját és alkalmazottai számára egy olyan fejlődést mutasson a vállalkozáson belül, ami lehetővé teszi, hogy a későbbiekben is fenn tudják tartani a megélhetést. Minden vállalkozás számára az első két év a sorsdöntő, a tapasztalatok azt mutatják, hogy Szerbiában ebben a periódusban zárják be az új vállalkozás mintegy felét.
– Már az első évben számolni kell a jövedelemadóra, ami még az mellett is, hogy a fizetések megadóztatása alól mentesülnek a kezdő vállalkozások, nagyon magasak, természetesen annak függvényében, hogy nálunk a fizetések milyen szinten vannak. A 62-63 százalék még mindig az egyik legmagasabb arány, amivel a keresetet megadóztatják – mutatott rá Radović.
A napokban Siniša Mali, pénzügyminiszter jelentette be, hogy a nettó fizetésekre számolt adót 63 százalékról 62 két százalékra csökkentik, míg a jövő évben további csökkentés lehetséges.
Radović elemezve mi vár egy év eltelte után az új vállalkozásokra, elmondta, a megvalósított bevétellel valószínűleg már belekerülnek az adóköteles rendszerbe, így a megvalósított bevétel után is kell majd adót fizetni.
– Mindez mellett benyújtásra kerülnek majd abban az önkormányzatnak a járulékai, adói, díjai, ahol a vállalkozás működik. Ezekre a járulékokra és díjakra a gazdaság már hosszú évek óta panaszkodik, hiszen több esetben nem látják annak gazdasági értelmét, ezért teherként tekintenek rá. Az önkormányzatok azonban nem akarnak arról lemondani, hiszen ezeknek a járulékoknak a megfizettetése jelentős bevételt jelent az adott önkormányzat költségvetése számára – mutatott rá a konzultáns.
Nemrégiben ígéretet tett a pénzügyminiszter ennek a problémának a megoldására is, mondván, hogy az adókról és járulékokról szóló törvény módosításával szabályozni fogják ezt a területet is, és nem lesznek előre nem látható költségek a vállalkozások, illetve hazai, vagy külföldi beruházások számára. A gazdasági szerepelők ugyanis az önkormányzatok által kirótt járulékok átláthatatlanságát nevezték meg a legnagyobb gondnak.
– Egy olyan rendszerben, ahol nem lehet kiszámolni az előttünk álló egy-két-öt év üzletelési költségeit, illetve minden hónapban a Hivatalos Közlönyt kell lapozni, hogy követni lehessen mi változott a gazdaság terén, nem lehet nyugodtan vállalkozni. Korábban már felmerült olyan ötlet, hogy az ingatlanadó megemelése után ez a járulék legyen az önkormányzatok egyedüli bevétele. Az emelés megtörtént, ám az önkormányzatok közül többnél hiányzott a hatékonyság, sőt kitartottak egyes díjak megfizettetése mellett, így az az intézkedés, ami az előre tervezhető üzletelést segítette volna, nem lépett életbe. Szerbiában az adók nagyon lassan változnak. Félnek attól, hogy felborul az a törékeny egyensúly, ami most fennáll. Így a nagyobb változásokra nem vagyunk készek. De minden változás afelé vezet, csak persze mi azt szeretnénk, ha minden mindjárt megváltozna. Innen jön az elégedetlenségünk is, de jó ötlettel, jó munkatervvel lehet sikeres vállalkozásba kezdeni – mondta Radović.
A kezdő vállalkozások támogatását számos feltételhez kötötték. Egyrészt, mint már írtuk a kezdő munkaerő foglalkoztatást támogatják, a fiatalok alkalmazását, valamint a bejegyzett munkanélkülieket. Ám arra is rámutat a rendelkezés, hogy a havi fizetés nem haladhatja meg a szerbiai átlagfizetés háromszorosát. Ugyanakkor csak egyszer lehet igénybe venni, vagyis ha valaki kezdő vállalkozóként kihasználta már egyszer a támogatást és könnyítéseket, többé nem jogosul rá.
Nyitókép: Tavaly Szerbiában 43.446 új vállalatot alapítottak. Ebből 8.795 gazdasági társaság, illetve vállalat 34.651 pedig kiskereskedés (Gergely Árpád felvétele)
