Ha valaki az igazi szerbiai politikai hangulatot érezni tudja, azok a belgrádiak, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének a tagjai és a magyar baráti körnek a tagjai, akik itt élnek évtizedek óta, akik annyi mindent átéltek, de ugyanakkor a magyar kultúrához, a magyarokhoz való kötődésük erős, és a szerb–magyar barátságban olyan lehetőségeket látnak, amelyeket csak üdvözölni lehet és támogatni kell – emelte ki lapunknak Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi szervezetében megtartott lakossági találkozó után.
Hajnal Jenő a nemzeti kisebbségi választások kapcsán megtartott beszámolójában, a Magyar Összefogás lista bemutatóján kiemelte, mindig pozitív érzésekkel érkezik Belgrádba, hiszen, mint azt elmondta, egyrészt magánéleti élményei, ugyanakkor pedig szakmai sikerei fontos állomása volt a főváros, illetve a Magyar Nemzeti Tanács élén, a kisebbségi érdekek érvényesítése kapcsán is itt sikerült az elmúlt négy évben sikereket elérni. Rámutatott azokra a jogi módosításokra, amelyek javították a magyar közösség helyzetét, így kitért a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására, a hivatalos nyelv és íráshasználatról szóló törvényre, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv és íráshasználat, valamint az oktatás területén elért eredményekre, továbbá a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló akciótervre, amelyeket Hajnal szerint a közösség és az államvezetés közti jó párbeszéddel lehet elérni.
– Azt gondolom, megtaláltuk azt a közös nyelvet, ami a kultúrában, az oktatásban és a közös múltban megtalálható. Széchenyi gondolatai is erre mutatnak rá, miszerint a szerbek és a magyarok annyira régóta élnek együtt és annyira egymásra vannak utalva, hogy akár akarják, akár nem, egymás nélkül ezen a tájon nem igazán tudnának élni – emelte ki Hajnal.
Beszámolója során kitért az elmúlt négy év eredményeire, annak a kulturális örökségnek a megőrzésére, amelyek a magyar közösség számára fontosak, így például a zentai Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplomra, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház felújítására, a Szentháromság-szobor visszaállítására eredeti helyére, illetve az előttünk álló aracsi Pusztatemplom munkálataira. Kitért az új épületekre is, így a Vajdasági Magyar Képző, Kutató és Kulturális Központra Szabadkán, illetve az Európa Kollégiumra Újvidéken, valamint arra a médiaházra, amely egy helyre gyűjti Szabadkán a Magyar Szót, a Hét Napot, illetve a Pannon RTV-t, de kitért a Magyar Szó újvidéki székházának felújító munkálataira is.
A szerb–magyar kapcsolatok kapcsán ugyanakkor a nyelvhasználatot emelte ki, amelynek fontos állomása a Forum Könyvkiadó által kiadott szerb–magyar szótár. Mint mondta, a Matica srpska intézménnyel közösen készül egy szerb–magyar, magyar–szerb nagyszótár is. Valamint elkészültek végre a szerb nyelv hatékony elsajátítását elősegítő tankönyvek is, amelyek hamarosan a nyomdába kerülnek, és már a következő tanévtől használhatják az elsős kisdiákok.
– Nagyon fontos, hogy a szerb nyelvet megtanulják a fiataljaink. És esetleg arról is el lehetne gondolkodni, hogyan tudnánk ezeket a kapcsolatokat úgy megerősíteni, hogy csere alapon a belgrádi gyerekek magyarul, míg a mi gyerekeink pedig szerbül tanulhatnának. Ebből adódóan, amivel a Magyar Nemzeti Tanácsnak a jövőben még inkább foglalkoznia kell, az a magyar nyelvnek nemcsak a népszerűsítése, hiszen nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta, hanem kiváló kézikönyvek és nyelvtanfolyamok szervezése. Amikor átjön az ember a Dunán, itt lehet érezni leginkább ennek a jelentőségét. Azt gondolom ez még inkább közelebb hoz minket egymáshoz – emelte ki Hajnal Jenő.
E találkozó vendége volt Boja András is, a Poverello Alapítvány kuratóriumi tagja, aki szintén rajta van a Magyar Összefogás listáján. Ő arról számolt be, hogy az alapítvány által működtetett Lurkóházak serkentették arra, hogy aktív szerepet vállaljon a közösség életében és erősítse a nemzetek közötti jó kapcsolatot.
