Rekordalacsony a Duna vízállása – jelenti a sajtó több országból is. A napokban Budapestnél 71 éves rekord dőlt meg – erősítette meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-nek. Kedden délelőtt Budapestnél 49 centiméter volt a vízállás, 2 centiméterrel alacsonyabb a valaha – 1947. november 6-án – mért legalacsonyabb vízszintnél.
Újvidéki helyzetkép (Fotó: Ótos András)
Mindennek okán a magyarországi sajtóban arra is emlékeztettek, hogy a nagyobb folyókon a XIX. században határozták meg a nulla pontok magasságát, amit egy kiválasztott év legalacsonyabb vízmagasságához rögzítettek. Azóta előfordultak alacsonyabb vízállások is, így ezeket negatív előjellel jelölik. A nulla csak egy viszonyítási pont, amelyhez képest a relatív vízállásokat határozzák meg. Ha valahol a vízállás nulla centiméter, ez nem jelenti azt, hogy a folyó eltűnt, a víz mélysége még ebben az esetben is jó néhány métert tesz ki.
Az országban tegnap Bezdánnál –86 centiméter volt a Duna vízállása, Gombosnál –26 centiméter, Újvidéknél 6 centiméter, Zimonynál 194 centiméter, Pancsovánál 232 centiméter, Smederevónál (Szendrőnél) 436 centiméter, Galambócnál pedig 667 centiméter. A Száva szintén apad, a vízállás Šabac környékén a legalacsonyabb, –81 centimétert tett ki. A Kolubarán és a Nagy-Moraván hasonló a helyzet.
Az alacsony vízállás, mint azt még a laikusok is feltételezték, elsősorban a csapadékszegény időjárásra vezethető vissza. Dejan Vladiković, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHZM) hidrometeorológiai előrejelzésekkel és riasztásokkal foglalkozó részlege koordinátorának elmondása szerint augusztus elejétől, vagy legkésőbb második felétől a Balkán térségében mindenhol rendkívül kevés eső esett, ez pedig következményekkel járt. A Dunán, azaz a Felső-Dunán még korábban elkezdődtek a problémák, hiszen Németország déli régiójában és Ausztriában május vége, június eleje óta szinte alig hullott csapadék – tette hozzá Dejan Vladiković.
– A hidrometeorológiai intézet becslése szerint a csapadékban szegény időjárás nagyjából egy hétig-tíz napig eltart, vagyis ebben az időszakban nem számíthatunk a vízhelyzet érdemi javulására. A szerbiai folyamok legtöbbjén rendkívül alacsony a vízállás, kivéve a Tiszát, ahol hivatalosan közepesen alacsony vízállás jellemző. A helyzet a legkritikusabb a Dunán, korlátozott ugyanis a hajózhatóság, elsősorban a teherszállító hajók számára. A Duna Németországban és Ausztriában csak korlátozottan hajózható, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon azonban valamelyest jobb a helyzet, Szerbiában pedig Bezdántól Zimonyig adtunk ki figyelmeztetést a vízi járművek számára. E térség vonatkozásában azt javasoltuk, hogy a hajók a navigációs szint körüli, illetve alatti szinten közlekedjenek. A következő hét-tíz napban, számításaink szerint, nem történik számottevő változás, majd néhány ciklon érkezhet a Balkán és Közép-Európa térségébe. A ciklonok annyi csapadékot hozhatnak magukkal, amennyi valamelyest jobbá teszi a hidrológiai körülményeket. A Száván szintén kritikusnak nevezhetjük a helyzetet, a vízállás drasztikusan alacsony, ezért a hajózhatóság is korlátozott – taglalta Dejan Vladiković.
Újvidéknél még hajózható a Duna (Fotó: Ótos András)
A megcsappanó vízszint okán az ország bizonyos térségeiben a vízellátás tekintetében is nehézségek merültek fel. A szakember elmondása szerint elsősorban a Morava vízgyűjtő területén, de ebben a térségben egyelőre nem kellett korlátozni a vízellátást. A hidrológiai helyzet éppen ebben a térségben kezdhet el elsőként javulni, mivel az első ciklon a Drina vízgyűjtő területét érintheti, majd pedig a Moravát – magyarázta a RHZM munkatársa.
– Ami a hosszú távú előrejelzést illeti, a következő két hónapban a hőmérsékletek valamivel az átlag felett alakulhatnak. Ezzel egyidejűleg nincs kilátás bőséges csapadékra, ezért megtörténhet, hogy vízhiánnyal kezdjük a telet – fogalmazott Dejan Vladiković.
Ami a vízerőműveket és az áramtermelés fenntarthatóságát illeti, a szakember szerint a vízerőművek kapacitását és hatékonyságát egyelőre nem veszélyezteti az alacsony vízállás. Zimonytól és Smederevótól a Vaskapu-szorosig igyekeznek a megfelelő intézkedésekkel elfogadható szinten tartani a Dunát – magyarázta beszélgetőpartnerünk, hozzátéve: ha esetleg hosszú távon nem lesz kiadós csapadék, valóban problémák merülhetnek fel az áramtermelés tekintetében. Ahhoz, hogy megfelelő víztartalékokkal kezdjük meg a telet, a következő egy hónapban négyzetméterenként legalább 100–250 liter csapadékra lenne szükség – emelte ki Dejan Vladiković.
Az alacsony vízállás nemcsak a vízerőművek kapacitását csökkentheti vagy a gabonakivitelt nehezítheti meg, hanem hozzájárulhat az üzemanyag további drágulásához. Nebojša Atanacković, a Nafta Rt. egyik tulajdonosa a napokban sajtónyilatkozataiban több alkalommal is aláhúzta, hogy az üzemanyag az elkövetkezendőkben is drágulni fog.
– A Duna alacsony vízállása miatt nagyban, hajókkal már nem szállítanak Szerbiába üzemanyagot, a teherszállítás tartálygépkocsikkal valósul meg Montenegróból és Bulgáriából. Ez természetesen megnöveli a szállítás költségeit. Addig, amíg nem áll helyre a Duna vízállása, felesleges az üzemanyagárak csökkenésére számítani – fejtette ki Atanacković a Kurir napilapnak nyilatkozva.
