2024. március 29., péntek

Összhangban a múlt és a jelen

Kétszáz évvel ezelőtt telepítették az első erdőt a kontinens Szaharáján

Mintegy kétszáz éve vette kezdetét a Delibláti-homokpuszta erdősítése. A közismert természetvédelmi rezervátum egyedülálló állat- és növényvilággal rendelkezik és a kontinens legnagyobb homokpusztája. Az erdősítés jelenti az egyik legfontosabb környezetvédelmi lépést, ami megmentheti e természeti kincset és a környéken lévő településeket az élőhomoktól. A 35 ezer hektáron elterülő területen a homokot fenyő- és akácerdők kötik meg, melyeknek a telepítése Mária Terézia uralkodása alatt, 1818-ban kezdődött.

A jubileum alkalmából az Európa Szaharájának is nevezett különleges terület jövőjét illetően tartottak tanácskozást tegnap Újvidéken.

A Vajdaság Erdői Közvállalat megalapítása óta gondozza a homokpusztát – emlékeztetett Takács Márta, a közvállalat igazgatója. Jelenleg az erdőtüzek jelentik az egyik legnagyobb veszélyt ezen a területen, s ennek megelőzése érdekében 2008 óta a közvállalat kamerarendszerrel ellenőrzi a homokpusztát.

– A mai világban sok minden közrejátszik abban, hogy milyen tervekkel készüljünk a következő tíz évre. Mindez nagy felelősség és kihívás. Az erdészeti dokumentumok révén mintegy 300 évre vissza tudunk tekinteni, amikor még az úgynevezett őshonos fajták voltak jelen a gyepes területeken és a legelőkön egyaránt. Százalékban és fajtában egyaránt sokat változott az idők során a vajdasági állat- és növényvilág. A mai világba visszahozni azt, ami 300 évvel ezelőtt volt, számomra nem reális, de reális cél az, hogy valamiképpen megtaláljuk az összhangot a múlt és a jelen között.

– Komolyan kell szemlélnünk a jövőt is, hogy melyek azok a fajok az erdészetben, valamint a növény- és állatvilágban, amelyek a következő 100, 200 évben is meg tudnak maradni ezeken a területeken, és tudják a funkciójukat végezni. A Delibláti-homokpuszta tekintetében ugyanis nagyon fontos funkciója van az erdőnek, a gyepes területeknek, hiszen ily módon le tudtuk kötni az élőhomokot és meg tudtuk védeni a környező településeket. Ellen tudtunk állni annak, hogy egy komoly ökológiai eróziónak legyünk a résztvevői – mondta Takács Márta.

Goran Trivan környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy az erdősítés egyben a legolcsóbb és a legpraktikusabb környezetvédelmi megoldás, nem csupán a Delibláti-homokpuszta esetében, hanem az éghajlat-változási jelenségek tekintetében egyaránt fontos szerepet játszik. Felhívta a szerbiai önkormányzatok figyelmét arra, hogy a minisztérium jelentős összegű pályázatai hamarosan nyitva állnak az erdősítés érdekében. Az idén 70 millió dinár értékű támogatást irányoznak elő Szerbia erdősítésére. Kiemelte, hogy rendkívül fontos intézkedésekről van szó, amelyek híján a Delibláti-homokpuszta elhanyagolása, akár egész Vajdaság homokba süllyedését idézhetné elő.

A Vajdaság Erdői Közvállalat díjazottjai és vendégei (Dávid Csilla felvétele)

A Vajdaság Erdői Közvállalat díjazottjai és vendégei (Dávid Csilla felvétele)

Vajdaságban jelenleg mintegy 145 ezer hektár erdős terület van, ez a tartomány területének mindössze a hét százalékát teszi ki. Tizennégy százalék volna az ideális arány az erdősítés tekintetében – mondta Ótott Róbert mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási titkárhelyettes.

– A tartományi mezőgazdasági titkárság évről évre támogatja mind az erdősítést, mind az erdei utaknak a kiépítését mind a faiskolák tevékenységét. Az idén csaknem 200 millió dinárt különítettünk el erre a célra. Azt is örömmel nyugtázhatjuk, hogy ebben az évben is, mint minden évben, a Vajdaság Erdői Közvállalat sikeresen vesz részt ezeken a pályázatokon. A 2016–2018-as periódust figyelembe véve 234 millió dinárt kapott a közvállalat ezekre a célokra – hangsúlyozta Ótott Róbert.

Már a 270 évvel ezelőtt erdészettel foglalkozó szakemberek is felismerték a tervezett erdőgazdálkodás szükségességét – mondta Takács Márta. Hozzátette, hogy reményei szerint a következő kétszáz évben is lesz olyan generáció, amely meg fog emlékezni e jelentős feladatról.