Két nagyszabású gázvezeték-projektum elkészítésén dolgozik a szerbiai gázszolgáltató közvállalat, az egyik a 109 kilométer hosszúságú Niš–Dimitrovgrad interkonnektor, amely a bolgár és a szerb gázhálózatot köti majd össze, a másik pedig a 403 kilométer hosszúságú, a bolgár–szerb határól a szerb–magyar határig haladó gázvezeték, amely abból a célból épülne, hogy a Török Áramlaton át Törökországba érkező orosz gázt Magyarországig szállíthassák – árulta el Dušan Bajatović a Novostinak adott interjújában.
A Niš–Dimitrovgrad interkonnektornak a jövőbeni rendeltetése lenne az is, hogy Alekszandropoliszból Szerbiába juttassa el az energiahordozót, a görög határvárosban ugyanis a jövőben cseppfolyósított gázt (LNG) tároló terminál épül. Ez a projektum már előrehaladt állapotban van, megkezdték a vezeték nyomvonalán található földterületek egyezményes kisajátítását. Az Európai Uniótól 49 millió euróra számíthat az ország, az interkonnektor megépüléséhez szükséges további 85,5 millió eurót pedig a Srbijagasnak kell előteremtenie.
Az orosz gázt déli irányból Magyarországra szállító összekötő gázvezeték egyelőre még nem jutott el a megvalósítási fázisba. Lezajlottak már a kétoldalú tárgyalások Aleksandar Vučić szerb államfő, Orbán Viktor magyar és Bojko Boriszov bolgár kormányfő között. Az elképzelés szerint ez a Szerbián áthaladó gázvezeték kapcsolódna a Török Áramlat Bulgáriába átvezető harminc kilométer hosszúságú leágazásához, amelyet a Gazprom és a bolgár gázvállalat már elkezdett építeni. Innen Bulgárián keresztül egy nagyjából 500 kilométeres gázvezeték haladna Szerbia felé, amely Zaječar, Batočina, Smederevo, Belgrád, Horgos útirányon jutna el a szerb–magyar határig.
A Török Áramlatról leágazó gázvezeték kapacitása az elképzelés szerint évi 13 milliárd köbméter lenne. A projektum négy éven belül, azaz 2022-ben készülne el, a szerbiai szakasznak már 2019 decemberére meg kellene épülnie – közölte Dušan Bajatović, aki elárulta azt is, hogy a Gastrans lenne a nagyszabású projektum szerbiai kivitelezője. Az 51 százalékban a Gazprom és 49 százalékban a Srbijagas tulajdonában levő cég már engedélyezési kérelemmel fordult ez ügyben a szerb Energetikai Ügynökséghez, és pozitív elbírálásban részesült. A kérelmet továbbították a bécsi Energiaközösséghez, a szervezetnek két hónap áll rendelkezésére, hogy megtegye észrevételeit – mondta a Srbijagas igazgatója, hozzátéve, hogy ez a gázvezeték a szerbiai gázhálózat projektumaként épülne meg, összhangban az európai előírásokkal, és nem nemzetközi projektumként.
Ebben a mondatban Bajatović nyilván az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről ellehetetlenített Déli Áramlat projektumra utalhatott, amelyet a Gayprom projektumban való részvételének az indokával „fúrtak meg”. Németország eközben már az Északi Áramlat harmadik vezetékének a megépítését tervezi.
