2024. március 29., péntek

A népzene nemesíti a lelket

Csizmadia Annával és Brasnyó Antallal arról az őszinte tisztaságról, amit a népzene ad

Hagyni kell, hogy átjárjon a zene szeretete. Csak így érthetjük meg, mit jelent az a tisztaság, őszinteség, amit a népzene hordoz. Nem elég az éneklést, a hangszeren való játszást megtanulni, ha nem tennénk hozzá azt a pluszt, amitől megtelik élettel, érzelemmel, és valóban a miénk lesz. Ha egy népzenei nyelvet beszélünk, akkor tud megmutatkozni az az őszinte műfaj, amitől magunkénak érezhetjük.

Beszélgetőpartnereimmel, Csizmadia Anna Junior Prima díjas népdalénekessel, a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató verseny győztesével és Brasnyó Antal kiváló népzenésszel ezt a témakört jártuk körbe.

Brasnyó Antal népzenész (Szabó Nóra felvétele)

Brasnyó Antal népzenész (Szabó Nóra felvétele)

Mióta vagy a népzenének a szerelmese, és mit érzel leginkább magadénak?

Brasnyó Antal: – Azt a csodálatos érzést, amikor zenélek, és átadom magam. Nem az a csoda, amikor én formálom, amikor fizikailag csinálom, hanem amikor a zene formál engem. Ilyenkor hagyom élni a zenét, ami a muzsikálásnak a legőszintébb módja. Ha például egy hangot húzok egy-két percig, mert akkor nekem az jólesik, akkor hadd legyen. A zene belső őszinteséget és tisztaságot kellene, hogy sugározzon. De ez csak akkor működik, ha maga az egyén, aki muzsikál, ő is olyan belülről. Gyerekkorom óta foglalkozom zenével. Hétévesen megtaláltam egy belső szobában a citerát, akkor kezdtem el rajta játszani, meg evvel az egésszel foglalkozni. Aztán megtaláltam a nagymamámnál a garázsban a hegedűt, azon is elkezdtem muzsikálni, majd jött a brácsa. Úgy érzem, hogy ez a személyiségfejlődésben erős gyökérzetet ad, amelyet később megpróbál az ember átadni, megmutatni.

Csizmadia Anna népdalénekes (Szabó Nóra felvétele)

Csizmadia Anna népdalénekes (Szabó Nóra felvétele)

Csizmadia Anna: – Születésem óta a zene szerelmese vagyok. Egyértelműen a családi ház az, ahonnan elindult minden. Az anyukám hatott rám leginkább, aki még a méhében hordozott, már akkor is énekelt. Tulajdonképpen a szülői házban szívtam magamba ezt a szeretetet. Nagyon igényes zenét hallgattam egész gyerekkoromban, élő énekszót. Számomra egyértelmű volt, hogy az életem része lesz. Hogy mit érzek leginkább magaménak? A népdalok szövegeit. A népzene elsősorban szöveg, másodsorban dallam, harmadsorban ritmus. Rengeteg verset olvasok nap mint nap, de a népdalokhoz nincs fogható. Elképesztő a régi, paraszti megnyilatkozásnak az a formája, amelyet ezek a dalok visszaadnak.

Anna, Te Kupuszináról származol. Mennyire hatott a pályafutásodra az ottani palóc kiejtés, a palóc környezet?

Cs. A.: – Teljesen. Szerencsés helyzetben vagyok, mert a Délvidék egyedülálló palóc faluja Kupuszina, 1751-ben lettünk letelepítve Nyitra vármegyéből, és a mai napig őrizzük a palóc hagyományainkat. Tizenhat-tizenhét éves koromig csak kupuszinai népdalokat énekeltem. Bár ebben semmilyen tudatosság nem volt. Nem az volt bennem, hogy én csak ezeket szeretném énekelni, egyszerűen ezeket tudtam. A középiskola végéig nem is nagyon mélyedtem bele másba, mára már minden terület népzenéjét éneklem, de úgy érzem, nagyon erős bennem a kupuszinai palóc vér. Jellemző ránk a munkabírás, ami a dalokban is megnyilvánul, hiszen rengeteg a munkadalunk. Ezek túlnyomórészt szomorú szövegűek, lírikusak. Nem nagyon láttam a kupuszinai embereket mosolyogni, nevetni és önfeledten örülni, mert folyamatosan dolgoznak. Fizikai munkát végeznek, ami közben nagyon sokszor énekelnek, és én is nagyon szeretem ezt a dallamkincset. Mára, hogy már tanítok, előszeretettel veszem elő a kupuszinai anyagot.

Anti, Hozzád melyik tájegység áll közel?

B. A.: – Mezőség, azon belül meg Magyarpalatka. Épp a múlt héten voltam fenn Budapesten, egy palatkai táncházat muzsikáltam végig, és nagyon jólesett. Sokszor megesik, hogy brácsásként nem tudok kivel eljátszani egy-egy dalt, mert vagy nem ismerik a hegedűsök, vagy nem játsszák. Nem is tudom, hány év után, most lehetőségem nyílt arra, hogy olyan nótákat játsszak, amelyeket brácsásként még nem kísértem.

Mostanában kivel dolgoztok együtt?

B. A.: – Lajkó Félixszel sok közös munkánk volt, de most egy ideje nem dolgoztunk együtt. Az utóbbi időben a legtöbbet Dresch Mihállyal koncerteztünk, továbbá beindult az Ötödik Évszak zenekar, melyet az ifjabb Csoóri Sándor vezényel, abban is részt veszek. Ezenkívül van szólómunkám. Elkészült egy dokumentumfilm rólam, amelynek a bemutatója novemberben lesz Magyarkanizsán, koncerttel egybekötve, meg december elsején Szabadkán, szintén koncerttel, ott valószínűleg Anna vendég is lesz. Ezeken kívül alakulóban van egy trió.

Cs. A.: – Igen, a Brasnyó Anti, Nagy Gábor és én egy trió formációban muzsikálunk, az autentikus népzenéből merítkezünk. Ezenkívül sokat szólózok, továbbá dolgozom a Fokos zenekarral, a Magony zenekarral, idősebb zenészek társaságában, velük kortárs parasztzenét játszunk. Fontos megemlítenem az Etnofon zenei társulatot, velük is koncerteztem, de sok egyéb formációt is lehetne még sorolni, akikkel volt közös munka. Szerencsére sok a felkérés, így aktívan folyik a munka. Természetesen ugyanakkora hévvel lépek fel a kupuszinai színházban is, mint Budapest bármely nevesebb színpadán, sőt! Kupuszina még különlegesebb. A fellépések mellett tanítok, igyekszem átadni azt a tudást, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, illetve korábban a Szabadkai Középfokú Zeneiskolában és a szülői házban magamba szívtam.

Hozzám mindenki az autentikus népzenét köti, mégis szeretek elkalandozni, és más stílusban is énekelni. Azt szeretem, ha valami igényesen van feldolgozva, vagy hogyha valami szívhez tud szólni.

B. A.: – Az egység a lényeg. Bárhogyan is próbáljuk megmutatni saját magunkat, akár egyénileg, akár többen, a fontos az, hogy nyújtsunk valami olyat a közönségnek, amitől több lesz. Ha kap valamit pluszt, ha úgy érzi, hogy gazdagabb lett valamitől, akkor már megérte. Mindeközben, ha ez őszintén jön belőlünk, természetesen mi is kapunk valamit.

******

Brasnyó Antal és Csizmadia Anna a zentai BeeHome Közösségi Ház Példakép(p) című nyilvános beszélgetéssorozatának vendégei voltak, amelynek estjei az Adai Színtársulat Kulturális Egyesület, az Intellektus Civil Szervezet és a TM-People International Kft. szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Zenta Község Önkormányzata és Zenta Község Ifjúsági Tanácsa támogatásával valósulnak meg.