Kína és a 16+1 kezdeményezésben résztvevő 16 közép- és kelet-európai ország együttműködése soha nem volt annyira jó, mint amilyen jelenleg – emelte ki ma Belgrádban Li Judzse, a 16+1 pekingi titkárság képviselője a harmadízben megtartott, szállítmányozásban illetékes miniszterek csúcstalálkozóján. Ezzel a rendezvénnyel egyidejűleg a kezdeményezésben résztvevő országok polgármestereinek a találkozóját is megtartották, úgyszintén harmadik alkalommal. A Kína és a szóban forgó európai térség országai közötti együttműködés érezhetően fejlődött, illetve növekedett az elmúlt évben, illetve években – mondta köszöntőjében Li Judzse.
Kína és 16 közép- és kelet-európai ország szállítmányozási minisztereinek belgrádi csúcstalálkozója (Fotó: Beta)
A 16+1 kezdeményezésre épülő Egy út, egy övezet projektum keretében az elmúlt öt évben szorosabbra fűződtek a szálak a szóban forgó államok között – értékelte Li Hsziao-ping, Kína szállítmányozási minisztere. A 16+1 keretében megtartott első csúcstalálkozót követően az államok a hatékonyságra, a toleranciára és a nyitottságra támaszkodva kezdték lerakni az együttműködés alapjait – hangsúlyozta a folytatásban Li Hsziao-ping, majd az értékelése szerint leggyümölcsözőbb projektumokat sorolta: a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása, a Borča és Zimony közötti híd kiépítése, a montenegrói autópálya, valamint a Kína és az Európa között újonnan létesített szárazföldi, illetve tengeri útvonalak. Hszi Csin-ping kínai államfő öt évvel ezelőtt abból az elképzelésből kiindulva fogalmazta meg az Egy út, egy övezet projektumot, hogy az együttműködésből minden félnek haszna származhat – emelte ki Li Hsziao-ping, a folytatásban pedig azt a tapasztalatot méltatta, amelyet Kína az elmúlt négy évben a közúti infrastruktúra fejlesztésében szerzett. Ezeknek a fejlesztéseknek a során Kínát mindvégig az az elv vezérelte, hogy a projektumokból minden résztvevő félnek haszna kell hogy származzon – nyomatékosította a tisztségviselő.
Zorana Mihajlović közlekedési, építésügyi és infrastrukturális miniszter szintén az infrastrukturális projektumok fontosságát hangsúlyozta, valamint abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Szerbia élre törhet Európában az infrastrukturális projektumok kivitelezésének tekintetében. A Kínával együttesen kivitelezett projektumok a fejlődés és a szebb jövő zálogai – fogalmazott Zorana Mihajlović, majd elmondta, hogy Szerbia és Kína a jelenlegi tervek szerint kilencmilliárd euró értékben valósítanak meg beruházásokat. Zorana Mihajlović egyetért azzal kapcsolatban, hogy a Kínával való együttműködés meghatározó Szerbia fejlődésének a tekintetében.
A rendezvényt formálisan Aleksandar Vučić köztársasági elnök nyitotta meg. Alkalmi beszédében az utak és a szállítás szimbolikát hangsúlyozta. Mint kiemelte, az utak összekötnek, összeköttetés nélkül pedig napjainkban nem lehet sikerre vinni a fejlesztéseket.
– A 16+1 kezdeményezés lényege, hogy árut és szolgáltatást cseréljünk, úgy, hogy közben a lehető legalacsonyabb szintre csökkentjük a szállítás költségeit. Kína támogatása nélkül Szerbia nem valósíthatta volna meg azokat a lenyűgöző eredményeket, amelyekkel ma eldicsekedhet. Kína akkor vásárolta meg a smederevói Acélműveket, amikor az már a padlón volt. Amikor azt hittük, hogy 100 millió eurót kell befektetnünk az Acélművek felszámolásába, Kína átvette, és ma 5 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A bori szénbányában szintén kínai stratégiai partnerre tettünk szert. Ma azért jöttünk össze, hogy új utakról, a közöttünk lévő együttműködésről és barátságról beszélgessünk. Még sikeresebbé szeretnénk válni. A kiteljesedett és elégedett nemzetek csoportját szeretnék összekötni. Örömmel nyugtázom, hogy az összejövetelen bemutathatjuk a Szerbia számára legfontosabb projektumokat. Tudom, hogy Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Románia irányába is kiépül az autópálya, ezek a projektumok prioritást élveznek – taglalta Aleksandar Vučić.
Az államfő a továbbiakban az idegenforgalom területéről beszélt, fontosnak tartja, hogy az eddigiekhez képest kétszer ennyi kínai turista érkezzen Szerbiába. Ugyanakkor ezek a távolról érkező emberek nemcsak Belgrádot, hanem például Budvát, Ohridot, Szarajevót vagy Dubrovnikot is látni szeretnék, ezért kell utaknak épülniük – magyarázta az államfő, majd arra tért ki, hogy az infrastrukturális és egyéb fejlesztések természetesen az állami költségvetéstől függenek, „ezzel kapcsolatban viszont érdemes kiemelni, hogy Szerbia harmadik éve dicsekedhet költségvetési többlettel”.
