A szerb állampolgárok több mint ötöde elhagyja az országot – derült ki a Szerbia 21 szervezet legfrissebb felméréséből, amelyet június és július folyamán végeztek, mintegy ezer adatközlő közreműködésével.
A távozásról gondolkodók legtöbbje – vagyis a fiatalok 34 százaléka – 18–29 éves, akiknek mintegy 45 százaléka örökre elhagyná Szerbiát. A leggyakoribb okok között 41 százalékuk az életszínvonalat hozza fel, 36 százalékuk a magasabb fizetés reményében, kilenc százalékuk pedig az ország rossz helyzete miatt vándorol külföldre. Az okok között szerepel még a korrupció, a munkanélküliség és a bűnözési mutató is. Vagyis a legtöbben a kilátástalanság miatt döntenek a külföldi élet mellett, az itthoni munkáért kapott fizetésből ugyanis nem tudják fenntartani önmagukat és családjukat.
Július és augusztus folyamán a diaszpórában élők körében végeztek felmérést. A kutatás során az internetes körkérdésen 2149 olyan felnőtt válaszadó vett részt, akik Szerbiából vándoroltak el. A megkérdezettek túlnyomó többsége (92 százalékuk) jobbnak véli a külföldön folytatott életet, mint a szerbiait. A kérdésre, miszerint miért jobb külföldön élni, legtöbbjük (37 százalékuk) azt válaszolta, hogy a jobb életszínvonal, mások (13 százalékuk) viszont a rendezettebb ország és a biztonság (6 százalékuk) miatt hagyták el szülőföldjüket.
A válaszadók 41 százaléka soha nem fog visszatérni Szerbiába, 35 százalékuk pedig nyugdíjas éveiben tervezi a visszajövetelt. A megkérdezetteknek 90 százaléka gyermekének jövőjét külföldön képzeli el.
Szerbiában jelenleg mintegy hétmillió lakos él. Az elmúlt év természetes szaporulatra vonatkozó adatai szerint 38 828 fővel csökkent az ország lakossága. A születések száma 64 894, az elhalálozásoké pedig 103 722 volt.
A válaszadók több mint 85 százaléka a nyugati országokban képzeli el jövőjét. Többnyire a következő államok a legközkedveltebbek: Németország (25 százalék), Ausztria (13 százalék), Svájc (8 százalék), Egyesült Államok (7 százalék), Olaszország (5 százalék), Svédország (5 százalék), Kanada (4 százalék), Spanyolország (3 százalék), Ausztrália (3 százalék), Franciaország (3 százalék), Nagy-Britannia (3 százalék) és Málta (2 százalék).
Vladimir Vučković, a Költségvetési Tanács tagja úgy véli, hogy hozzá kell szoknunk ahhoz a tényhez, hogy nem csupán a kivándorlás, hanem a külföldiek Szerbiába vándorlása is fokozódni fog. Vučković szerint az Ázsiából és Afrikából az országon átvonuló polgárok bevándorlása várható. Mindez abban az esetben történhet meg, ha sikerülne a hazai gazdaság racionalizációja. Szerinte a makrogazdaság stabilizálása mellett többek között adócsökkentésre, a magánszektor fejlesztésére, valamint az oktatásba és az egészségügybe való befektetések növelésére volna szükség.
