Az idén már negyedik alkalommal rendezték meg a Brüsszeli Kárpátalja Napot Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő és a Balassi Intézet – Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálatának közös szervezésében. A keddi rendezvény középpontjában a kárpátaljai magyar kultúra és a művészet állt, a rendezvény nem titkolt szándéka volt azonban az is, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyarokat övező politikai aktualitásokra és negatív társadalmi fejleményekre. A Balassi Intézet igazgatónőjének, Vitézy Zsófiának üdvözlése után, Bocskor Andrea EP-képviselő nyitotta meg a képkiállítással, filmvetítéssel és panelbeszélgetéssel egybekötött estet.
Bocskor Andrea szerint fontos, hogy Kárpátalját és a kárpátaljai magyar közösséget Európa szívében, Brüsszelben is bemutassák. „Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy a határon túli magyar közösségek közül, sajnos még mindig Kárpátalja van a legrosszabb gazdasági-politikai helyzetben. Sőt talán nem dramatizálok azzal, ha azt mondom, a független Ukrajna időszakában az elmúlt hónapok jelentik a legnehezebb időszakot közösségünk számára”– mondta Bocskor. Nyitóbeszédében a képviselő asszony sajnálatát fejezte ki, hogy a nyugati politikai elit sajnos még mindig nem hajlandó észrevenni a kárpátaljai magyarság helyzetének súlyosságát.
„Nagy szükségünk van arra, hogy az anyaország mellett mások is támogassanak minket. Ezt a segítséget és támogatást, a Kárpát-medencei közösségekben megtaláltuk, de Európában és a nyugat-európai politikában sajnos még nem.”
Kovács Tamás Iván belgiumi magyar nagykövet köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy az anyaország elkötelezett a nehéz sorsú kárpátaljai magyar közösség jelenének és jövőjének jobbá tételében. „Magyarország számára Kárpátalja biztonsága, boldogulása és fejlődése a legfontosabb. Bizton állíthatom, hogy minden olyan intézkedés ellen szót emelünk, amely a kárpátaljai magyarság életét megnehezíti, a meglévő nyelvi és kulturális kötelékeinket kikezdi” – mondta el a résztvevőknek Kovács.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Pedagógusszövetség elnöke beszédében méltatta Bocskor Andrea munkáját. „Nagyon fontos, hogy Kárpátaljáról valós kép készüljön, és ebben a képviselő munkássága létfontosságú” – mondta.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrajnai parlamenti képviselő is üdvözölte a jelenlévőket. Brenzovics elmondta, hogy ez az est Kárpátalja sikereiről és eredményeiről is szól, hiszen siker a kárpátaljai magyar oktatás újraszervezése vagy a magyar kulturális élet fenntartása, különösen azon rendkívül nehéz körülmények között, amelyek Kárpátalján uralkodnak. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy Kárpátalja azon korszaka, mikor viszonylag szabadon tudott létezni és fejlődni a független Ukrajnában, most lezárulni látszik.
„A legutóbbi hónapok intézkedései, az oktatási törvény bevezetése, amely az elemi iskola szintjén engedi meg a magyar oktatást, illetve a napokban elfogadott nyelvtörvény, amely tulajdonképpen csak a magánélet és az egyházi élet felületére kívánja visszaszorítani a magyar nyelv használatát azt mutatja, hogy rendkívül fenyegetett helyzetben vagyunk” – állapította meg.
A rendezvény otthont adott Veres Ágota beregszászi festőművész Átjárók című kiállításának is. „Ezt a képsorozatot úgy hívom, „ikonok”. Ezek az ikonok azonban nem szenteket ábrázolnak, hanem a létezésünk fontosabb és nagy misztériummal körülvett mérföldköveit hivatottak bemutatni” – mondta el alkotásairól a festőművész. A képek megtekintését követően a résztvevők megtekinthették Zsigmond Dezső rendezésében készült, A sátán fattya című filmet, amely az 1944-es év eseményeit mutatja be a kárpátaljai magyarság szemszögéből. A vetítést követően, Molnár D. Erzsébet kárpátaljai történész a filmről és annak jelentőségéről beszélgetett Zsigmond Dezső rendezővel és Tarpai Viktória színésznővel.
