2024. március 28., csütörtök

Áder: a közös határokat a nemzeti hadseregnek kell védenie

A migrációs válság közepette a közös határokat a nemzeti hadseregnek kell védenie, és az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex csak segítséget nyújthat olyan esetben, ha egy ország nem képes erre saját erejéből, mert gyenge a hadserege, vagy nem állnak rendelkezésre elegendő költségvetési források - jelentette ki Áder János köztársasági elnök pénteken a visegrádi négyek (V4) államfőinek kétnapos csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón a szlovákiai Csorbatón.

Az államfő leszögezte: a V4-országok egyetértenek abban, hogy tartós kihívás lesz a migráció problémája Európában, ezért a megoldást nem "ad hoc módon, napi aktualitásként" kell kezelni. Áder János Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szavait idézve azt mondta: a visegrádi országoknak "elégtételt" jelent, hogy a migrációval kapcsolatban évek óta hangoztatott véleményükkel most már az Európai Unió (EU) valamennyi vezetője egyetért.

A visegrádi országok már három éve szorgalmazzák a külső határok védelmét, a származási országok támogatását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a további migrációs hullámoknak. Valamint sürgetik az illegális bevándorlás ellenőrzéséhez regisztrációs központok (hot spotok) létrehozását, hogy el lehessen dönteni, ki politikai menekült, és ki az, aki csak a jobb élet reményében akar idejönni, illetve azon államok - például Törökország, Jordánia, Libanon - támogatását, amelyek első biztonságos országként fogják fel a migránsokat - idézte fel az államfő. Ezekben az elvi kérdésekben végre egyetértés van, ugyanakkor jó lenne, ha tettek, határozott lépések, cselekvések is történnének végre a migrációval kapcsolatban - tette hozzá.

Áder János kiemelte: a balkáni országok felé komoly adóssága van az EU-nak, ugyanis ezeket az országokat évtizedek óta hitegetik a csatlakozás lehetőségével, emiatt pedig Macedóniában, Montenegróban, Albániában és Szerbiában "hiteltelenné" vált az unió.

Miloš Zeman cseh államfő arról beszélt a közös sajtótájékoztatón, hogy az EU "beavatkozási kísérletei" a visegrádi országok belügyeibe elfogadhatatlanok, és csak felesleges feszültséget keltenek. Példaként a migrációs problémát említette, amelyben Brüsszel és a V4-ek véleménye eltér egymástól. Közös (visegrádi) siker, hogy a migránskvóták lekerültek a napirendről, és Nyugat-Európa lényegében elfogadta a V4-ek álláspontját, hogy a migránsoknak a helyszínen, származási országaikban kell segíteni - fejtette ki, hozzátéve, hogy a találkozó megerősítette a visegrádiak összetartását. "Egyenként gyengék, közösen erősek vagyunk" - hangsúlyozta a cseh elnök. Zeman a visegrádi szolidaritás jó példájának minősítette, hogy a cseh parlament határozatban állt ki Magyarország mellett, bírálva az Európai Parlament által elfogadott Sargentini-jelentést.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök azt emelte ki, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték nem gazdasági, hanem politikai projekt, amely káros Európa számára. Úgy vélte, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték egyetlen energiaszállítót helyez kiemelt, előnyös helyzetbe, és ez függő helyzetbe hozza az Európai Uniót a Gazprommal, ténylegesen Oroszországgal szemben. Oroszország nagyon agresszív politikát folytat az EU-val szemben, károkat okoz és veszélyes, mert legfőbb célja a szervezet felbomlasztása - szögezte le Andrzej Duda.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a témával kapcsolatban Andrej Kiska szlovák elnök is, aki szerint az Északi Áramlat-2-nek soha nem kellett volna megépülnie, hiszen a létező gázvezeték is csak 50 százalékban van kihasználva. Kijelentette: az északi földgázvezeték megépítésével Oroszország nagyon erős fegyvert kap a kezébe, hogy zsarolhassa Ukrajnát. Kiska múltbeli tapasztalatokra hivatkozva azt állította, hogy Oroszországnak nem lehet hinni, mert ígéreteit, kötelezettségeit rendszerint megszegi.

Áder János felszólította az Európai Uniót, hogy a földgázvezetékek kérdésében ne alkalmazzon kettős mércét. Emlékeztetett arra, hogy a múltban volt egy Déli Áramlat nevű energiavezeték-projekt is, de az végül nem valósult meg, mert felépítését megvétózták. Megjegyezte: kíváncsian várja, hogy a brüsszeli döntéshozók hogyan foglalnak majd állást az Északi Áramlat esetében. A magyar vezető azt is hangsúlyozta, hogy az energetikai források diverzifikációja szükségességének kérdésében már évek óta egyetértés van a visegrádi országok között.