2024. április 24., szerda

Henry Ford neje és a dízel

Az Európai Unió egyre több országa rebesgeti a dízel üzemű gépkocsik betiltását, környezetvédelmi okokra hivatkozva. Természetesen, szó sincs róla, hogy egyik napról a másikra teljesen eltűnnek a dízelek az Unióból. A legtöbb ország esetében még csak tervekről, elképzelésekről van szó, amelyek jóval későbbi időpontokra vonatkoznak. Például a dízel- és benzinüzemű járművek teljes kitiltását Anglia és Franciaország 2040-re tervezi. Norvégia 2025-re jelentette be a belső égésű motorok betiltását, de aztán kicsit módosítottak és a kötelező érvényű törvénymegfogalmazást irányelvre változtatták. Németország 2030-ra tervezi a benzines és dízelautók betiltását, viszont a dízelek kiszorítása terén máris születtek konkrét lépések. A német szövetségi bíróság döntést hozott arról, hogy a németországi városok hozhatnak olyan döntést, hogy kitiltják a legszennyezőbb járműveket. Ez a döntés az év elején született, s májusban bevezették az első tiltást. Hamburg két igen forgalmas utcából kitiltotta azokat a dízeljárműveket, amelyek nem felelnek meg az Euro 6-os minősítésnek. Szóval mindössze két utcáról van szó, ahová nem lehet behajtani a 2014 szeptembere előtt készült dízelgépjárművel. A következő német nagyváros, ahonnan kitiltják a régebbi dízelkocsikat, Frankfurt lesz. A tervek szerint jövő év februárjától nem lehet Euro 4, vagy annál gyengébb minősítésű dízelgépjárművel behajtani a város központjába, szeptembertől pedig csak Euro 6-os minősítésű kocsikat lehet használni.

Ami a németeket a régebbi dízelek betiltására ösztönözte, az elsősorban a nagymértékű nitrogén-oxid-kibocsátás. A konkrét adatokat nézve egy Euro 4-es (gyártásban 2005 januárja és 2009 szeptembere között) minősítésű dízel személygépkocsi nitrogén-oxid kibocsátása maximum 0,25 gramm lehet kilométerenként, míg egy ugyancsak Euro 4-es benzines személygépkocsié 0,08. A kettő közti különbség az Euro 6-os minősítésnél már csak 0,02, a benzines javára.

Minket ez az egész kibocsátások és kitiltások körüli hajcihő mindössze annyiban érint, hogy alacsonyabb lett a használt dízelautók ára. A sok nyugati kocsit valahol el kell adni és hát itt vagyunk mi. Szerbia vonatkozásában egyébként is nagyon futurisztikus lenne bármiféle belső égésű motorral meghajtott kocsik betiltásáról beszélni. Elsősorban az eurodízel drágább, mint a benzin, miért is tiltanák be. Másrészt az elektromos gépkocsikat igen borsos áron vesztegetik. Személy szerint annak is nagyon örülök, hogy üzemképes állapotban tudom tartani a 18 éves, dízeles Astrámat. Eszem ágában sincs elektromos kocsi vásárlásán gondolkozni, és tartok tőle, hogy a többség is hasonló cipőben jár.

Azt gondolom, hogy az egész betiltás körüli porverés nevetséges. Nyilvánvalóan valaki a különböző tiltások és szabályzások révén akar keresni egy rahedli pénzt, hiszen a belső égésű motorok teljes betiltása még 30-40 évig teljesen esélytelen. Ki kell használni a maradék olajtartalékokat és időt kell adni az olajlobbinak, hogy profilt váltson. Ha nem erről lenne szó, akkor már régóta elektromos kocsikon furikáznánk. Clara Ford, Henry Ford felesége, akinek semmi köze sincs a dízelhez, már több mint 100 évvel ezelőtt elektromos autót hajtott. A Detroit Electric cég által gyártott személygépkocsi egy töltéssel 130 kilométert tudott megtenni, óránkénti 32 kilométeres végsebességgel. 1905 és 1915 között gyártották és már léteztek töltőállomások is. Sőt, ismerték a fékezéssel való visszatöltést az akkumulátorba. És most, több mint száz évvel később, óriási bonyodalmat jelent az elektromos autókra való áttérés. Meg is értem, hiszen alig valamicskét fejlődött azóta a technológia.