Volt egyszer egy Újvidék 184.

Száz évvel ezelőtt

Ózer Ágnes

2018. október 11., 18:45

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az első világháború befejeztével Újvidék, ugyanúgy mint egész Bácska, Bánát és Baranya, az újonnan megalakult, délszláv állam határai közé került.

Az impériumváltásra Újvidéken a szerb hadsereg bevonulásának pillanatában került sor. Az előkészületeket a Bosznia Hercegovinai Árvák megsegítését szervező bizottság egy része, amely 1918. október 11-én Szerb Népbizottsággá alakult át, végezte. Az alakuló értekezletet az újvidéki Felső Polgári Leányiskola irodájában tartották meg, amely a Szerb Tanítók Konviktusában működött. Ezen az értekezleten többek között dr. Ignjat Pavlas újvidéki ügyvéd, Velić Đuro ortodox pap, Jaša Tomić, Mita Klicin és Mita Đorđević volt jelen. Arról volt szó, hogy eljött a készülődés ideje, hogy a szerb nép nemzeti mozgalma készen álljon a hatalom átvételére. A későbbi visszaemlékezések szerint ekkor még nem tudták, hogy a szaloniki front áttörése milyen eredménnyel fog járni, mintahogyan azt sem, hogy a balkáni harctéren milyenek voltak az erőviszonyok. Az értekezletek titkosak voltak és Ignjat Pavlas irodájában tartották őket, leggyakrabban este. Ezeken az értekezleteken Jaša Tomić, Đura Velić, dr. Ignjat Pavlas, Mita Klicin és Mita Đorđević vett részt. Ők voltak azok, akik megszövegezték a szerb néphez intézett szózatot, annak ellenére, hogy az osztrák és a német katonai összeomlásnak még nem mutatkoztak a jelei, hogy a magyarországi szerbek a győztesek oldalán állva átvegyék a hatalmat. Ekkor arról is határoztak, hogy ezentúl a Matica srpska épületében fognak találkozni. Az intézmény épülete akkor még a Fő téren volt. Arról is döntöttek ekkor, hogy megszervezik a nemzetőrséget, mert a városban élő szerbség állandó rettegésben élt. Előzményei is voltak azonban ennek a szervezkedésnek, melyek nem voltak új keletűek, és szorosan kapcsolódnak a magyarországi szerbség önrendelkezési jogáért folytatott több évtizedes harc történetéhez.

A háború kitörésének pillanatától a magyarországi, így az újvidéki szerbség is, állandó repressziónak volt kitéve, mivel az anyaországnak számító Szerbia volt az osztrák-magyar hadpolitika fő célja, nemcsak hogy intézményeik, újságaik voltak betiltva, hanem személyesen is meghurcolták őket a katonai szervek. Újvidéken statáriumot vezettek be. A szerbség tekintélyes képviselőit internálták vagy börtönbe zárták. Így Tomić Jaša, Klicin Mita, Adamović Stevan és Hadži Kosta ügyvédeket, Bajić Isidor zeneszerzőt is. A polgármesteri rangban lévő Demetrovits Vladimir házát is átkutatták a rejtett fegyverek utáni nyomozásban. A városra is és a polgárságra is nagy összegű hadiadókat vetettek ki, és a rekvirálások is mindennaposak voltak. Demetrovits Vladimir polgármester 1915-ben bekövetkezett halálát követően a polgármesteri széket Profuma Béla foglalta el, aki a háború egész tartama alatt megmaradt ezen a poszton. A háború végének közeledtével Újvidék lakossága egyre szegényebb lett, az élelmiszerhiány sem volt ritkaság, ezért a háborúellenes hangulat is növekedőben volt. 1917-ben a szocialisták szerveztek tüntetést a városban a rekvirálások ellen, de két háborúellenes tüntetést is jegyeztek. Egyre nőtt a bujdosó katonai szökevények és a „zöldkáder” száma. Az újvidéki szerbség mintegy 300 tagja küzdött önkéntesként az ellenségnek számító szerb hadsereg kötelékében. A városvezetés minden feszültség ellenére a magyar államvezetéssel állt kapcsolatban, annak ellenére, hogy az országban is egyre nőtt a bizonytalanság, napirenden volt a kiegyezés felbontását szorgalmazó indítvány, amely a „szentistváni Magyarország” visszaállításán munkálkodott, ami a dualista államberendezés végét jelentette. Újvidék, a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttét követően, Károlyi Mihály kormányát támogatta. A városban is megalakult a Nemzeti Tanács, amelynek élén Major József újságíró állt. Az ő vezérlete alatt szervezték meg a városi Nemzetőrséget, amely az igen összetett helyzetben a rábízott feladatot nem tudta maradéktalanul teljesíteni.

Ugyanakkor a magyarországi szerbség jelentős központjaként, 1918 őszén Újvidék így vált annak a szerb mozgalomnak a központjává, amely fokozottan munkálkodott a Délvidéknek a Monarchiától való elszakadásán és a Szerb Királysághoz való csatlakozásán. Az 1918. október 11-én, Újvidéken megalakult Szerb Nemzeti Bizottság nemcsak a nemzeti érdekek védelméért szállt síkra, hanem a Szerb Nemzetőrségnek nevezett katonai alakulatok szervezésével, „önvédelem” címe alatt a szerb és szövetséges csapatok bevonulását és a hatalom átvételét készítették elő.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2019     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap
ISO9001 sertified
ISO14001 sertified
IQ NET sertified

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila